Kiből lehet magántanuló és milyen szabályai vannak a jelentkezésnek? Összegyűjtöttük a legfontosabb infókat, valamint arról is írunk, mi történik a tanulói jogviszonnyal iskolaváltás esetén.
Szeptember elseje óta változtak a magántanulókat érintő szabályok: azóta az Oktatási Hivatalnál kell engedélyeztetni az úgynevezett egyéni tanulói munkarendet, vagyis a korábbi magántanulói jogviszonyt.
Kiből lehet magántanuló?
Egyedi és indokolt esetekben lehet valakiből egyéni munkarendű tanuló. Ilyen például, ha valaki élsportoló, súlyosan beteg vagy tartós gyógykezelésen vesz részt. Az egyéni helyzet mérlegelésekor fontos szempont, hogy adott diák fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyösebb, ha változtatnak tanulói státuszán.
Mindehhez, vagyis a státusz kérelmezéséhez csatolni kell a szükséges dokumentumokat, igazolásokat. A sajátos nevelési igényű tanuló esetén például az Oktatási Hivatal a szakértői bizottság szakvéleményét, tartósan beteg tanuló esetén a szakorvosi igazolást fogja megvizsgálni - ezek részleteiről itt olvashattok.
Így lehet valakiből magántanuló: szabályok és változások
A magántanulói jogviszonyt az új törvények alapján egyéni munkarendként nevezik. Mi változott még az elnevezésen kívül az elmúlt hónapokban, és kiből lehet ma magántanuló?
Iskolaváltás esetén
Az egyéni tanulói munkarend csak határozott időre kérelmezhető, éppen ezért is felmerülhet a kérdés: iskolaváltás, főként most a középiskolai felvételi idején hogyan tovább, ha valaki ilyen státuszban tanul?
A köznevelési törvény szerint megszűnik a tanulói jogviszony:
Vagyis új iskola esetén új tanulói jogviszony jön létre, amelyhez a speciális működések is új időszámításban kezdődhetnek.
A középiskolai felvételiről szóló cikkeinket itt olvashatjátok.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Nem a jogi vagy az orvosi képzéseken húzták a legmagasabb ponthatárokat 2025-ben. 480 feletti pontokat olyan levelező szakokon hirdettek, ahova főleg 27 év felettiek jelentkeztek vagy csak egy-egy diákot vettek fel.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Egyetlen „igennel” adott egyértelmű választ Magyar Péter arra a kérdésre, várható-e a közeljövőben érdemi, célzott bérkorrekció a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók számára.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Az oktatási miniszter szerint az előző kormányban az oktatás egy mostohagyerek volt, melyet „egy hozzá nem értő nyugdíjas rendőr” és „egy állami pénzeket kampánycélokra osztogató, korrupt gyógyszerész” irányított.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
