Több mint húszezer oktatási dolgozó tüntetett hétfőn Zágrábban, a város főterén, magasabb béreket követelve - közölte az N1 horvát hírcsatorna, amely élőben közvetítette a demonstrációt.
Horvátországban 31. napja nem veszik fel a munkát az oktatási dolgozók, akik kezdetben gördülő sztrájkot tartottak, vagyis minden nap más megyékben sztrájkoltak, múlt hét kedd óta azonban általános sztrájkot hirdettek.
A Jelasics téri tüntetésre a zágrábiakon kívül az egész országból érkeztek résztvevők, közel kétszáz autóbusszal. A dobokkal, sípokkal és transzparensekkel felszerelt tömeg és a vidékről érkező autóbuszok az egész belváros forgalmát megbénították.
A sztrájk nyomására a kormány nemrég úgy döntött, három részletben hat százalékkal emeli jövőre a köztisztviselők és a közalkalmazottak bérét. A pedagógus szakszervezetek azonban az úgynevezett illetményszorzók 3 százalékpontos emelését is követelik, mert szerintük az oktatási dolgozók fizetése így is elmarad a közszféra más területein dolgozókétól.
A kormány megígérte, hogy 2020. június 30-ig felülvizsgálja a jelenlegi bérbesorolási kategóriákat. Ha a rendelkezésre álló idő alatt ez mégsem sikerül, a pedagógus bértáblán belül két százalékponttal emelik az úgynevezett illetményszorzókat. A szakszervezetek azonban ezzel sem elégedettek.
Andrej Plenkovic horvát kormányfő hétfőn a sajtónak úgy nyilatkozott: a kormány megértette a szakszervezetek üzenetét, és reményének adott hangot, hogy a nap folyamán sikerül megegyezniük. "Azt hiszem, lesz megoldás, amelynek az a célja, hogy a gyerekek újra iskolába járhassanak, a pedagógusok elégedettek legyenek, és végre befejeződjön ez a történet, hogy mindannyian elmondhassuk: javítottunk a rendszeren" - hangsúlyozta a kormányfő.
Branimir Mihalinec, a középiskolai dolgozók szakszervezetének elnöke bejelentette: amennyiben sikerül megállapodni a kormánnyal, arról a következő két napban egyeztetni fognak a tagsággal. "Ha a tagok elfogadják a kormány ajánlatát, csütörtökön véget ér a sztrájk" - mondta Mihalinec.
A horvátországi tanársztrájkkal kapcsolatos összes cikkünket itt olvashatjátok. Itthon péntektől lesznek megmozdulások az oktatást érintő változások miatt, összefoglalónkat itt találjátok:
November végén tüntetnek a tanárok: januárban jöhet az országos sztrájk?
Péntekig várja a kormány döntését a Pedagógusok Szakszervezete a béremelésre és óraszámcsökkentésre vonatkozó javaslatukról. Tüntetés már biztosan lesz november végén, amit - ha később sem változik semmi - januárban országos sztrájk követhet. A tanárok a szakoktatók közalkalmazotti státuszának megtartását és a hat évesen kötelező beiskolázás visszavonását is követelik.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
