Tanítási szünetet rendeltek el Hongkongban a kormányellenes tüntetők negyedik napja tartó forgalombénító akciói miatt - írta internetes oldalán a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap.
Az óvodák, általános iskolák és gimnáziumok nem nyitottak ki csütörtökön, az egyetemek pedig rövidebb tanítási napot, vagy interneten elérhető előadásokat ajánlottak fel áthidaló megoldásként. A hongkongi oktatási hivatal péntektől vasárnapig általános tanítási szünetről döntött.
A demonstrálók az elmúlt napokhoz hasonlóan csütörtök reggel is úttorlaszokkal gátolták a forgalmat a város több fontos útvonalán, akadályozva ezzel a lakosság reggeli munkába jutását. A rendőrség több helyen ismét könnygázt vetett be a tiltakozók feloszlatására. A hatósági közlemény szerint a Hongkongi Műszaki Egyetemnél a tüntetők nyilakkal lőttek rájuk, és virágcserepeket dobáltak feléjük, ezt követően alkalmazták a könnygázt.
A rendőrég reggel bejelentette: szerda este egy feketébe öltözött, 30 év körüli férfit találtak holtan. A hatóságok szerint a férfi halálát az okozhatta, hogy lezuhant egy épületről, de az eset körülményei nem gyanúsak.
A hongkongi kormányzat egy reggeli nyilatkozatban felháborodását fejezte ki amiatt, hogy az egyik kormányzati hivatal dolgozóját a szerdai ebédszünetében - a gyanú szerint - a tüntetők különféle tárgyakkal dobálták meg, amitől az idős férfi fejsérülést szenvedett. A SCMP beszámolója szerint szerda este egy 15 éves fiatalt egy könnygáztartállyal találtak fejen. A fiatalt megműtötték, állapota kritikus.
Carrie Lam hongkongi kormányzó szerda késő éjszaka megbeszélést folytatott a három, legmagasabb rangú miniszterével a helyzetről. A SCMP szerint a megbeszélésen arról is szó esett, hogy elhalasszák-e a november 24-én esedékes körzeti bizottsági választásokat.
Hongkongban a tüntetések nyár eleje óta tartanak: a demonstrációk eredetileg egy törvénytervezet miatt kezdődtek, ami értelmében bűnügyi eljárás esetén a gyanúsítottakat kiadhatták volna Kínának. Ezt végül visszavonták. A tüntetők követelik a rendőrségi akciók független kivizsgálását, a tüntetésekkel összefüggésben őrizetbe vettek szabadon engedését, valamint a velük szemben felhozott "lázadás" vádjának eltörlését, továbbá demokratikus választásokat.
November 30-án tüntetnek a tanárok Budapesten
November utolsó napjára szervez tüntetést a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) többek között a bérek rendezése és az óraszám maximalizálását követelve - írja a Népszava. Januárban a demonstrációt sztrájk követheti.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
