Hogyan lehet kérni az átvételt az egyik iskolából a másikba, és hogyan viszonyul ez a középfokú felvételi eljáráshoz és a központi írásbeli vizsgához? Összegyűjtöttük a szabályokat.
Ha egy diák már középiskolába jár, átvétellel kerülhet át egy másik iskolába. Ennek módját és feltételrendszerét a fogadó középiskola igazgatója határozza meg.
Az átvétel kétféle módon történhet. Az egyik esetben a középfokú felvételi eljáráson kívül, a tanév során bármikor átkerülhet a diák az új iskolába, az igazgató pedig maga szabja meg az átvétel követelményeit, például különbözeti vizsgákat, nyelvi szintfelmérőt írhat elő, és ezek eredménye alapján dönt az átvételről.
Ha az igazgató a másik lehetőség mellett dönt, a diáknak a középfokú felvételi eljárás keretében kell kérnie az átvételét a 9. évfolyamra - tehát évet kell ismételni -, a felvételit pedig önállóan kell intéznie a tanulónak és a szülőnek. Ha a fogadó középiskola a felvételi tájékoztatójában előírta az írásbeli vizsgát, az átvételt kérő diákoknak is jelentkezniük kell rá, aminek a határideje december 6.: erről itt olvashattok.
A vizsgára való jelentkezés nem egyenlő a középiskolákba való jelentkezéssel, amelynek határideje február 19. A szülőknek a KIFIR elektronikus adatlapkitöltő programban kell előállítaniuk a jelentkezési lapokat és a tanulói adatlapot, ennek mikéntjéről 2020 januárjában tesznek közzé további információt.
A középiskolai felvételiről szóló összes cikkünket itt találjátok.
Középiskolai felvételi 2020-as tudástár: itt vannak a legfontosabb dátumok, szabályok
Nemsokára beindul a középiskolai felvételi szezon is, hiszen múlt héten nyilvánosságra hozták a 2020-as középiskolai írásbeli felvételi jelentkezési lapját. Most összeszedtük a legfontosabb dátumokat és szabályokat.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
