Több mint kétezer pedagógus vonult szerdán a kormány épülete elé Zágrábba, magasabb béreket követelve - írta a Jutarnji List című horvát napilap. A szakszervezetek bejelentették, hogy a 18. napja tartó sztrájk folytatódik.
Sanja Sprem, az tanítók szakszervezetének elnöke a tömeg előtt tartott beszédében elmondta: nem állnak el a sztrájktól, mert reményt kell adniuk mindenkinek az országban, hogy megéri harcolni a jobb oktatásért és a jobb hazáért.
A kormány üzenete az, hogy mindenki számára van pénz, csak az oktatási rendszer problémájának megoldására nincs - hangsúlyozta, majd hozzátette: "az oktatási dolgozóknak nem kellenek a morzsák az asztalról, az akarjuk hogy Horvátország a tudás országa legyen, ne a reményvesztettségé".
A szakszervezetek irányításával október 10. óta úgynevezett gördülő sztrájkot tartanak az oktatási dolgozók; minden nap más megyék sztrájkolnak, és hetente egy napra csatlakoznak hozzájuk a felsőoktatási intézmények is. Szerdán azonban az egész országban nem vették fel a munkát a pedagógusok és az egyetemi tanárok.
A sztrájk nyomására a kormány nemrég úgy döntött, három részletben, hat százalékkal emeli jövőre az állami tisztviselők és közalkalmazottak bérét. A pedagógus szakszervezetek azonban az úgynevezett illetményszorzók 3 százalékpontos emelését is követelik, mert szerintük az oktatási dolgozók fizetései így is elmaradnak a közszféra más területein dolgozókétól.
Hollandiában is sztrájkolnak a tanárok: béremelést és jobb munkakörülményeket szeretnének
Több mint négyezer iskola maradt zárva pedagógussztrájk miatt szerdán Hollandiában, a tiltakozók béremelést, illetve jobb munkakörülményeket szeretnének elérni.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
