A keszthelyi Vajda János Gimnáziumban az iskola udvarán, a teljes gimnázium előtt kellett nyilvánosan bocsánatot kérnie egy tanárnak és több tanulónak az osztályműsorban elhangzott „poénokért”.
Az iskola egyik diákja kereste meg az ügyben Dalnoki Szilárdot, a Momentum Zala megyei képviselőjét - írja a hvg.hu.
A poénosnak szánt jelenet abból indult ki, hogy az iskola egy korábbi tanára összejött egy 17 éves diáklánnyal. A lány már elballagott, és a tanárnak is távoznia kellett, ám a kapcsolatuk még mindig közszájon forog az iskolában, így beépítették ironikusan az egyik mostani 12.-es osztály a Vajda-napi műsorába.
A diákok állítása szerint az érintett tanár édesanyja - aki jelenleg is az iskolában dolgozik - feldúltan távozott az előadás után. Egyébként maga az említett tanár is visszajárt az iskolába, és a műsorban szereplőket azzal fenyegette, hogy vagy nyilvánosan bocsánatot kérnek tőle vagy rendőrségi feljelentést tesz.
A diákok állítólag végül félelmükben a bocsánatkérés mellett döntöttek, amiről hangfelvétel is született. Az intézmény honlapjára pedig azóta felkerült egy intézményvezetői állásfoglalás is, amelyben Varga Sz. Gábor megbízott intézményvezető is azt írja:
"Szeretném leszögezni, hogy a bocsánatkérés nem megszégyenítés. A bocsánatkérés a felnőtt erkölcsiség megnyilvánulása, amely a másik ember személyének tiszteletén alapul. Ez pedig az európai kultúrában bármilyen közösségi együttélés, így az iskolai nevelő-oktató munkának is nélkülözhetetlen feltétele."Az állásfoglalás szerint az említett osztály „bátran élt ezzel a lehetőséggel, példaértékű tettüket az iskolai közösség döntő többsége kellő átérzéssel fogadta”.Mit tehet egy pedagógus az erőszakos diákjával szemben?
Mit tehet egy pedagógus, ha diákjai rátámadnak vagy erőszakoskodnak vele az órán? A szabályokról Dr. Selmeciné dr. Csordás Máriát, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) vezető jogtanácsosát kérdeztük.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
