Budapesten rendezik meg a Vitázik a világ ifjúsága (Jugend debattiert international) német nyelvű vitavetélkedő XIII. nemzetközi döntőjét csütörtökön. Magyarországot Fazekas Ella és Jakubovics Gergely képviselik.
A középiskolás tanulók aktuális témákban mélyednek el és közönség előtt fejtik ki a véleményüket német nyelven. A döntőt a Magyar Nemzeti Múzeumban rendezik - tájékoztatták a szervezők az MTI-t.
Összesen 24 fiatal érkezett Budapestre a megmérettetésre, akik a saját országukban a legjobb vitázóknak bizonyultak. Azok a középiskolás diákok, akik a németet idegen nyelvként tanulják és szívesen folytatnak eszmecserét aktuális témákról, először a saját iskolájukban, majd az országos fordulókon vitázhattak. A nemzetközi döntőbe az országos döntők első és második helyezettjei jutottak be. A magyar versenyzők a döntőben tizenkét közép- és kelet-európai ország legjobb középiskolás vitázóival ismerkednek meg és mérik össze tudásukat.
A XIII. nemzetközi döntőben a legjobb négy tanuló vív szópárbajt a győzelemért. Az idei döntő vita központi kérdése: Korlátozzák-e személyre szabottan a repülőutak számát?
Középiskolások, figyelem! Ezekre a versenyekre jelentkezhettek a következő hetekben
Profik vagytok történelemből, nyelvészet vagy földrajzból? Három versenyt gyűjtöttünk össze, amelyekre a következő hetekben jelentkezhettek. Belekóstolhattok az online tartalomgyártásba vagy kijuthattok egy nemzetközi diákolimpiára.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
