Középiskolai felvételi kisokos: mi az a KIFIR és kiknek kell használniuk?

Hamarosan kezdődik a középiskolai jelentkezési időszak. A legfontosabb szabályokról, határidőkről már sokszor írtunk. Most összeszedtük a legfontosabb infókat a KIFIR-rendszeréről.

  • Eduline

Ahogy korábban már írtunk róla, a hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba jelentkező diákok a felvételi ügyeket önállóan – az általános iskola közreműködése nélkül – is intézheti, ezért érdemes alaposan átolvasni a legfontosabb információkat.

A jelentkezéshez a szülőknek pedig a KIFIR elektronikus adatlapkitöltő program felületét kell majd használnia, tehát azoknak, akik egyénlieg fognak jelentkezni, jól kell ismernük ezt a rendszert is. 

De mi is az a KIFIR?

Az Oktatási Hivatal egységes beléptető felületet alakított ki KIFIR Középfokú felvételi információs rendszer néven - írja a hivtal.

Az egységes felület célja, hogy mind a szülők és jelentkezők egy helyen értesülhessenek a felvételi eljárást érintő aktuális hírekről teendőkről és határidőkről. Itt már most megtalálhatjátok a felvételi fontosabb dátumainak, szabályainak és feltételienke listáját.

Így alakítják ki a középiskolai tanulmányi területeket - itt a legfrissebb lista

Nyilvánosságra hozta a 2019/2020. tanévre vonatkozóan a középfokú iskolák tanulmányi területeinek meghatározási alapját az Oktatási Hivatal.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.