Pontszámítás a középiskolai felvételin: itt vannak a szabályok

Hogyan számolják a központi felvételi vizsgáért járó pontokat a középiskolák, és mi számítható be a tanulmányi eredményért kapott pontokba?

  • Eduline

A középiskolai felvételi során a középfokú iskolák háromféle módon rangsorolhatják a jelentkezőket: vagy csak az általános iskolai tanulmányi eredményeket veszik figyelembe, vagy a tanulmányi eredményeket és a központi írásbeli felvételi pontszámát, vagy a tanulmányi eredményeket, a központi írásbeli vizsga és a szóbeli eredményeit.

Ha egy intézmény úgy dönt, hogy a jelentkezőknek részt kell venniük a központi írásbeli felvételi vizsgán, annak az eredménye az összpontszám legalább 50 százalékát adja. A felvételi vizsgán magyar nyelvből, illetve matematikából kell egy-egy feladatsort megoldani. Az iskola dönthet úgy is, hogy csak az egyik tárgyból elért írásbeli eredményt számítja be, ebben az esetben ez adja majd az összpontszám minimum 50 százalékát. Ha egy iskola szóbelit is szervez, annak az eredménye az összpontszám maximum 25 százalékát határozza meg.

Ha a középfokú iskola helyben készített nemzetiségi nyelvű szövegértési feladatsort használ, az erre kapott pontszám legfeljebb az írásbeli vizsgán elérhető maximális pontszám 50 százaléka lehet, a fennmaradó legalább 50 százalékot pedig a központilag kiadott egységes matematika-feladatsor megoldása alapján kell számítani.

Tanulmányi eredmény a bizonyítványban, illetve az ellenőrzőben szereplő osztályzat lehet, nem számítható be nyelvvizsga, tanulmányi verseny, sportverseny vagy egyéb hasonló teljesítmény, illetve a magatartás és a szorgalom értékelése sem. Egyébként az adott iskola szabadon dönthet arról, hogy mely tantárgyak osztályzataiból számolja a pontokat - az intézmények ezt a felvételi tájékoztatójukban fogják nyilvánosságra hozni, október 20-ig.

Arról, hogy hogyan kell jelentkezni a felvételi vizsgára, illetve a középiskolákba, itt olvashattok:

Itt vannak a legfontosabb tudnivalók a középiskolai felvételiről

Mit érdemes már most tudni a 2020-as középiskolai felvételiről? Itt vannak a legfontosabb kérdések és válaszok.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.