Magasabb fizetésért tüntetnek a tanárok Horvátországban

Magasabb fizetésért tüntetnek csütörtökön az oktatási dolgozók Zágrábban, a szakszervezeti vezetőket Andrej Plenkovic horvát kormányfő is fogadta - jelentette a HRT horvát közszolgálati televízió.

  • MTI

"Nélkülünk nincsenek reformok! Nélkülünk nincs haladó Horvátország!" - hangoztatták a szervezők.

A tanárok és a tanítók - több mint 1500-an - az ország egész területéről érkeztek a horvát fővárosba, miután a szakszervezetek tárgyalásai a bérek növeléséről megakadtak a kormánnyal. A demonstrálók a Horvát Köztársaság térről vonultak a kormányépület elé. "Ki engedte meg nektek, hogy a jövőnkkel játsszatok? Nem kérünk mást, csak a kormánytagok bérbesorolását" - feliratot tartalmazó táblákat tartottak a magasba.

A szakszervezetek sztrájkokkal fenyegetőznek, amennyiben a kormány nem teljesíti a követeléseiket. A tanárok és tanítók legalacsonyabb fizetése nettó 5800 kunát (246 ezer forint), a legmagasabb nettó 8200 kunát (348 ezer forint) tesz ki. A szakszervezetek a bérek 600 kunás (25,5 ezer forint) növelését kérik minden dolgozó számára.

A Jutarnji List című napilap néhány napja arról írt, hogy a kormány forró ősz elé nézhet. Sztrájkhullámok áraszthatják el a január 1-jétől az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségére készülő Horvátországot. Először az egészségügyben, majd az oktatásban dolgozók léphetnek sztrájkba, őket követhetik a börtönőrök és az igazságügyi szolgálatokban dolgozó rendőrök - mutattak rá.

Szakértők szerint általános elégedetlenség uralkodik az országban. Úgy vélik: a fizetések valóban alacsonyak az árakhoz, ugyanakkor magasak az ország termelékenységéhez képest. Zdravko Maric pénzügyminiszter újságíróknak csütörtökön azt mondta: az egészségügyben és az oktatásban dolgozók szakszervezeteinek követelései nincsenek előirányozva a költségvetésben.

Emlékeztetett, hogy a köztisztviselők, valamint a közintézmények és állami hivatalok dolgozók alapilletményei szeptember 1-jétől két százalékkal, az elmúlt három évben pedig 11 százalékkal nőttek. Minden, amit ezen felül kérnek a szakszervezetek, további párbeszéd és elemzés tárgyát képezik - hangsúlyozta.

"Ha valamin változtatni kell, akkor azt csak horizontális hozzáállással lehet elérni, mert nem hanyagolhatjuk el a közigazgatás egyik vagy a másik részét, együtt kell kezelnünk őket, nincsenek elsők és utolsók" - fogalmazott a tárcavezető.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A szakképzést választó diákok egy része már az iskolában szakmát váltana

A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.

Megalakulása óta közel 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar

2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.

Ötödik és nyolcadik osztály között veszik el a tanulási kedv: 6+6-os iskolarendszert javasolnak a szakértők

A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.

Vidnyánszky Attila bocsánatot kért az SZFE átalakításáért, majd felsorolta, miért volt jó a modellváltás

Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.