Az idei tanévben már az Oktatási Hivatalnál (OH) kell kérvényezni a magántanulói jogviszonyt felváltó egyéni munkarendet - közölte a hivatal köznevelési elnökhelyettese hétfőn az M1 aktuális csatornán.
Brassói Sándor felidézte, korábban az intézményvezetők döntöttek arról, hogy egy diák lehet-e magántanuló. A szabályozás változtatására azért volt szükség, mert az igazgatók egyes esetekben nem megfelelő logika alapján hoztak döntést, ezáltal sérült a gyerekek tanuláshoz való joga - indokolta.
Fontos dokumentumot hoztak nyilvánosságra: itt vannak a legfontosabb infók a magántanulói státuszról
Részletes tájékoztatót tett közzé az Oktatási Hivatal a magántanulóknak és szüleiknek - a dokumentumot itt olvashatjátok el.
Hozzátette, az OH a korábban kiadott engedélyeket is felülvizsgálja a 2020/2021-es tanév kezdetéig. A kérvények elbírálásánál a gyermek érdekeit veszik figyelembe. Az eljárás menetéről a hivatal honlapján található részletes leírás - mondta az elnökhelyettes.
Brassói Sándor beszélt arról is, több mint húsz tanévnyitó konferenciát rendeztek - a felét még ezen a héten bonyolítják le -, amelyeknek célja, hogy az intézményvezetőket és a fenntartókat tájékoztassák a jogszabályok változásáról, és ezzel segítsék feladataik jogszerű ellátását az idei tanévben.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
