Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
A Magyar Nemzet cikkében az áll, az osztatlan tanárképzésen tanuló hallgatók egyéves összefüggő szakmai gyakorlatát beszámítják a pedagógus-életpályamodellbe, így a diplomaszerzést követően két év helyett már egy év gyakornoki fokozat után átléphetnek a pedagógus I. kategóriába.
A módosítást régóta szorgalmazták az egyetemek tanárképző intézetei, és a hallgatói önkormányzatok is, arra hivatkozva: nem túl motiváló a jelenlegi rendszer, amelyben az egyetemi tanulmányok részét képező egyéves gyakorlattal együtt a pályakezdők összesen három évet ledolgoznak, mire „teljes jogú” pedagógusok lehetnek.
A pedagógus-életpályamodell első két évében a pályakezdők gyakornoki fokozatban dolgoznak, mentor segíti a munkájukat, a második év után minősítő vizsgát tesznek, így léphetnek tovább a pedagógus I. kategóriába.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezete alelnöke a lapnak azt mondta: a gyakornokok bruttó 195 ezer, illetve 203 ezer forintot keresnek, attól függően, hogy főiskolai vagy egyetemi végzettségük van. Ezzel szemben a pedagógus I. kategóriában 219 ezer, illetve 243 ezer forint a havi bruttó kereset.
Sokkal több pedagógusra lenne szükség, át kell alakítani a képzést a HÖOK szerint
A szakmai gyakorlat számítson bele az oktatói életpályamodellbe, oktassák a hallgatóknak a konfliktuskezelést, a logopédiát, a retorikát, és a kommunikációt tréningeken keresztül - többek között így újítaná meg a pedagógusképzést a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK).
