Módosította a pedagógus-életpályamodellt a kormány, a napokban közzétett rendeletmódosítás alapján az osztatlan tanárképzést végzett pályakezdők két év helyett egy év után átléphetnek a gyakornoki fokozatból a pedagógus I. kategóriába - írja a Magyar Nemzet.
A Magyar Nemzet cikkében az áll, az osztatlan tanárképzésen tanuló hallgatók egyéves összefüggő szakmai gyakorlatát beszámítják a pedagógus-életpályamodellbe, így a diplomaszerzést követően két év helyett már egy év gyakornoki fokozat után átléphetnek a pedagógus I. kategóriába.
A módosítást régóta szorgalmazták az egyetemek tanárképző intézetei, és a hallgatói önkormányzatok is, arra hivatkozva: nem túl motiváló a jelenlegi rendszer, amelyben az egyetemi tanulmányok részét képező egyéves gyakorlattal együtt a pályakezdők összesen három évet ledolgoznak, mire „teljes jogú” pedagógusok lehetnek.
A pedagógus-életpályamodell első két évében a pályakezdők gyakornoki fokozatban dolgoznak, mentor segíti a munkájukat, a második év után minősítő vizsgát tesznek, így léphetnek tovább a pedagógus I. kategóriába.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezete alelnöke a lapnak azt mondta: a gyakornokok bruttó 195 ezer, illetve 203 ezer forintot keresnek, attól függően, hogy főiskolai vagy egyetemi végzettségük van. Ezzel szemben a pedagógus I. kategóriában 219 ezer, illetve 243 ezer forint a havi bruttó kereset.
Sokkal több pedagógusra lenne szükség, át kell alakítani a képzést a HÖOK szerint
A szakmai gyakorlat számítson bele az oktatói életpályamodellbe, oktassák a hallgatóknak a konfliktuskezelést, a logopédiát, a retorikát, és a kommunikációt tréningeken keresztül - többek között így újítaná meg a pedagógusképzést a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK).
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
