"Hazugságok jelentek meg a zuglói tankerület tanulóinak tervezett kitüntetésekről" - írják.
Tegnap mi is írtunk róla, hogy hoppon maradtak azok a budapesti diákok, akiknek a tanévzáróra jutalmat ígértek, ha ötöseik száma eléri a százat. Ezzel kapcsolatban most megszólalt a Klebelsberg Központ is:
Álhírek és hazugságok jelentek meg a Közép-Pesti Tankerületi Központ zuglói tanulóknak tervezett kitüntetéséről. A tankerületi központ valóban tervezi, hogy a 100. jelesét megszerző tanulókat ünnepélyes keretek között megjutalmazza, de ez csak terv, semmilyen pályázati kiírás, sem annak visszavonása nem történt meg. Eleve a következő tanévre tervezzük ezt az új jutalmazási formát, az elmúlt hetekben csak az ehhez szükséges előkészítések és egyeztetések kezdődtek meg az iskolákkal - írják.
Az álhírekkel ellentétben tehát a tankerületi központ senkit nem csapott be, és pláne nem spórol a diákokon, csak ebben a tanévben a tankerülethez tartozó 48 iskola fejlesztésére 718 millió forintot költöttünk. Hozzáteszik: az új elismerések átadását első ízben a következő tanévben tervezzük a jól tanuló diákok részére. A részletek kidolgozása folyamatban van.
Bár azt ígérték nekik, mégsem kaptak oklevelet a legjobb tanulók Zuglóban
Hoppon maradtak azok a budapesti diákok, akiknek a tanévzáróra jutalmat ígértek, ha ötöseik száma eléri a százat. Mivel túl sok diák teljesítette a feltételt, végül senki nem kapott évvégi jutalmat.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
