Hétfő délelőtt már több mint 2500-an írták alá azt a petíciót, amelyet a köznevelési törvény módosítása ellen indítottak.
„Szülőként, magyar állampolgárként nem támogatjuk a köznevelési törvény tervezett módosítását, mert nem szolgálja a gyermekeink legfőbb érdekét. Tisztelettel kérjük Magyarország Kormányát, vonja vissza az indítványát, ha ezt nem teszi, országgyűlési képviselőinket kérjük, hogy ne szavazzák meg a módosításokat” – olvasható a petícióban, amelyet hétfő délelőtt már több mint 2500-an írtak alá.
A petícióban az áll: a tervezett módosítások minden családot érintenek. „Csorbulnak a négyéves gyerekek és szüleik jogai, ha a kötelező óvoda alóli felmentés lehetősége is megszűnik. A hatéves óvodások iskolába meneteléről ezentúl már nem a - gyermeket legjobban ismerő - szülő és az óvodapedagógus dönthet, az ő akaratuk ellenére is iskolába kényszeríthetőek majd a gyerekek. Elvész a tanszabadság, megszűnik a magántanulóság, veszélybe kerülnek az alternatív intézmények, a tanulócsoportok, holott bármely család kerülhet akár váratlanul olyan helyzetbe, melyre a családi körben vagy az alternatív intézményben való nevelés hoz megoldást” – írják.
Egyelőre nem lesz kötelező az osztályzás? Kásler Miklós javaslatot nyújtott be
Egyelőre mégsem lesz kötelező az osztályzás, de a szöveges értékelés eltörléséről nem tett le a kormány.
Hozzáteszik: a tanárok terhei is növekedni fognak, hiszen többé nem dolgozhatnak az általuk legjobbnak ítélt tankönyvekből, és megemelkednek majd a csoportlétszámok is.
„Magyarország Alaptörvénye kimondja, hogy "a szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést". Ez a jogunk most veszélyben van” – emelik ki.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
