Hétfő délelőtt már több mint 2500-an írták alá azt a petíciót, amelyet a köznevelési törvény módosítása ellen indítottak.
„Szülőként, magyar állampolgárként nem támogatjuk a köznevelési törvény tervezett módosítását, mert nem szolgálja a gyermekeink legfőbb érdekét. Tisztelettel kérjük Magyarország Kormányát, vonja vissza az indítványát, ha ezt nem teszi, országgyűlési képviselőinket kérjük, hogy ne szavazzák meg a módosításokat” – olvasható a petícióban, amelyet hétfő délelőtt már több mint 2500-an írtak alá.
A petícióban az áll: a tervezett módosítások minden családot érintenek. „Csorbulnak a négyéves gyerekek és szüleik jogai, ha a kötelező óvoda alóli felmentés lehetősége is megszűnik. A hatéves óvodások iskolába meneteléről ezentúl már nem a - gyermeket legjobban ismerő - szülő és az óvodapedagógus dönthet, az ő akaratuk ellenére is iskolába kényszeríthetőek majd a gyerekek. Elvész a tanszabadság, megszűnik a magántanulóság, veszélybe kerülnek az alternatív intézmények, a tanulócsoportok, holott bármely család kerülhet akár váratlanul olyan helyzetbe, melyre a családi körben vagy az alternatív intézményben való nevelés hoz megoldást” – írják.
Egyelőre nem lesz kötelező az osztályzás? Kásler Miklós javaslatot nyújtott be
Egyelőre mégsem lesz kötelező az osztályzás, de a szöveges értékelés eltörléséről nem tett le a kormány.
Hozzáteszik: a tanárok terhei is növekedni fognak, hiszen többé nem dolgozhatnak az általuk legjobbnak ítélt tankönyvekből, és megemelkednek majd a csoportlétszámok is.
„Magyarország Alaptörvénye kimondja, hogy "a szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést". Ez a jogunk most veszélyben van” – emelik ki.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
