Fel kell lépni a köznevelési törvény módosítása által az ellen, hogy a tanulási vagy magatartási nehézségekkel küzdő diákokat kiszorítsák a közoktatásból - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az M1 aktuális csatornán hétfőn.
Rétvári Bence hangsúlyozta: a magántanulói státusszal kapcsolatban muszáj lépéseket tenni, ugyanis ezt a lehetőséget rendkívül eltérő módon alkalmazták, gyakran visszaélésszerűen is.
Azt mondta, sok problémás gyerektől megválnak az iskolák, a diákokból elméletileg magántanulók lesznek, de valójában gyakran kiesnek a köznevelésből, ezt próbálja megakadályozni a törvénymódosítás egy egységesebb gyakorlat kialakításával.
Fontos kérdéseket tettek fel a magántanulók szülei és tanárai a tervezett változtatásokról
Az egyéni munkarend azonos-e a jelenlegi magántanulói státusszal? Változik-e az osztályozóvizsgák lebonyolítása? Melyik hivatali szerv dönt majd az egyéni munkarendet igénylő diákok kérvényéről, és milyen kritériumrendszer alapján? Többek között ilyen kérdéseket tettek fel kedd esti közleményükben magántanuló diákok szülei és tanárai a köznevelési törvény módosító javaslatára reagálva.
A problémás, illetve tehetséges diákok felismerése és hatékonyabb tanulása érdekében a törvény megerősítené, hogy 3 éves kortól mindenki óvodába, 6 éves kortól pedig iskolába kell, hogy járjon - tette hozzá.
Megjegyezte: a magántanulói státusz továbbra is elérhető lesz az élsportolók, a külföldön tanulók vagy a betegség miatt kimaradó diákok számára. Kiemelte: a javaslat szerint az egyéni tanrend és az új osztályozóvizsgák rugalmasabbak lesznek, és még inkább figyelnek a diákok elvárásaira is.
A módosítás arra is kitér, milyen speciális segítségeket kellene kapniuk a tanulási vagy magatartási nehézségekkel küzdő diákoknak - tette hozzá Rétvári Bence.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
