Dobogós helyezéseket szerzett a magyar csapat a hannoveri Európai Ifjúsági Robotkupán

Egy második és két harmadik helyezést szerzett a magyar csapat a németországi Hannoverben megrendezett Európai Ifjúsági Robotkupán.

A második alkalommal megtartott európai versenyen huszonegy ország százötven csapata mérte össze robotikai felkészültségét saját építésű robotjai segítségével, Magyarországot kilenc csapat huszonhárom diákja képviselte - közölte Simon Béláné, az MTA kandidátusa, a RoboCupJunior magyarországi képviselője szerdán az MTI-vel.

Elmondta, hogy a 10-19 éves korosztály számára meghirdetett megmérettetésen három ligában kellett a robotoknak és építőiknek bizonyítaniuk. A legjobb eredményt, az úgynevezett mentésszimuláció kategória második helyét a Nyíregyházi Egyetem robot-intelligencia diákkörének csapata érte el, a futball és a labirintus-bejáró liga harmadik helyein a békásmegyeri Veres Péter Gimnázium, illetve a Baptista Szeretetszolgálat budapesti és törökszentmiklósi intézményeinek közös csapata végzett.

Nagy sikerrel végeztek az AKG diákjai a nemzetközi robotversenyen
Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) csapata a nemzetközi robotversenyen elnyerte a legjobb programozás díját.

A 13-19 éves korosztályú fiatal magyar robotikusok számára a következő kihívás a július 2. és 8. között az ausztráliai Sydney-ben megrendezendő RoboCupJunior lesz, a világversenyen a nemzeti minősítő versenyeken győztes legjobb robotépítő csapatok találkoznak.

Az elsősorban a robotfejlesztések és a mesterségesintelligencia-kutatások előrehaladását segítő, RoboCup kutatási-oktatási projekt létrehozását az Egyesült Államok, Japán és Németország kezdeményezte 1997-ben, ebben az évben indították el például a futballozó robotok ligáját. A projekt nem pusztán verseny, mivel nem az egyéni pontszerzés a legfontosabb, a csapatok belenéznek egymás munkájába, ami segítheti fejlődésüket.

Magyarországon 2007-ben szervezték meg az első minősítő versenyt, az elmúlt tizenkét év alatt egyetlen év kivételével minden évben sikerült magyar csapatot küldeni a más-más helyszínen megrendezett világversenyekre.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Közoktatás

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Közoktatás

Sínen van a Pázmány Campus építkezési területének rendezése, minden érintett tárgyalóasztalhoz ült

Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.

Felsőoktatás

A PDSZ szerint előrelépés a pedagógus-továbbképzés átalakítása, de a tanárok munkaterhein is csökkenteni kell

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a belső továbbképzéseket úgy kellene megszervezni, hogy azok ne jelentsenek újabb, a rendes munkavégzésen felüli többletterhet a pedagógusoknak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Úgy néz ki, megvan, ki lesz az Oktatási Hivatal új elnöke

Brassói Sándor lemondása úgy tűnik már meg is van, ki tölti majd be az Oktatási Hivatal vezetői pozícióját.

A digitális írástudást erősítené az iskolákban, a fenntarthatóságot pedig egyenesen a NAT-ba emelné az oktatási bizottság elnöke

Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.