Elhalasztották az úgynevezett kisérettségit matematikából Szerbiában, mert az oktatási minisztérium közlése szerint kiszivárogtak a tesztek.
A nyolcadik osztály végén Szerbiában vizsgát kell tenniük a diákoknak anyanyelvből, matematikából, valamint egy általános ismereteket felmérő és műveltségi feladatokat tartalmazó tesztet is ki kell tölteniük. Az itt megszerzett pontok, valamint az általános iskola utolsó három évének érdemjegyei alapján kerülhetnek be a tanulók a különböző középiskolákba, tehát a felmérők felvételi vizsgának számítanak.
Mladen Sarcevic oktatási miniszter a belgrádi Vecernje Novostinak elmondta, a feladatlapok az egyik iskolából szivárogtak ki úgy, hogy valaki felbontotta a tesztet tartalmazó tartalékborítékot, és eladta a feladatlapot, amely aztán felkerült a közösségi oldalakra. A tárcavezető bejelentette: a rendőrség nyomozást indított, és a felelősöket le fogják váltani. Hozzátette, hogy ez volt az utolsó év, amikor ilyen előfordulhatott, a következő években már digitálisan kell vizsgázniuk a diákoknak.
Hétfőn mintegy 70 ezer végzős általános iskolás vizsgázott anyanyelvéből, szerdán pedig az úgynevezett kombinált tesztet kell kitölteniük. A módosított matematika "kisérettségit" így csütörtökre halasztották.
2013-ban már a megírt vizsgák után derült ki, hogy az összes feladatlap előre kiszivárgott, így semmisnek nyilvánították a vizsgaeredményeket, a diákok pedig az általános iskolai érdemjegyeik alapján kerültek be a középiskolákba. A tesztlapokat készítő nyomda három dolgozóját egy évig terjedő börtönbüntetésre ítélték az eset miatt.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
