2015-ben két 15 fős csoporttal indultak egy-egy lakással egy óvodapedagógussal és egy tanítóval. Mára majdnem háromszáz fős intézményként működnek, tizenkét évfolyammal, ősztől tizenegy helyszínen – mondta a Magyar Nemzetnek Halácsy Péter, a Budapest School társalapítója, a fenntartó nonprofit szervezet ügyvezetője.
Az eddig magántanulói közösségként működő Budapest School jelenleg is dolgozik azon, hogy szeptembertől államilag akkreditált iskolaként működhessen – írja a lap.
A Budapest School vegyes életkorú csoportokban, összevont tantárgyakkal működik. Halácsy Péter a Magyar Nemzetnek azt mondta: sokan félreértik, hogy csak három tantárgyuk van, „nem arról van szó, hogy itt kevesebbet tanulnak a diákok, mint máshol, hanem hogy komplexen szemléljük a dolgokat”.
A STEM nevű tárgy például a természet- és mérnöki tudomány, technológia és matematika angol kezdőbetűiből tevődik össze, a természettudományok egységes kezelésére utalva. A Kult területhez a kultúra, a magyar és az idegen nyelvek, a történelem és a művészet tartozik, a Harmónia pedig a testi-lelki egyensúlyról szól, az erkölcstan, a testnevelés, a technika, az életvitel és az informatika tárgyakat felölelve.
Ezt a fotót minden tanárnak (és oktatáspolitikusnak) látnia kell: így is lehet tanulni
"Igen, ezek a gyerekek és tanárok a képen éppen iskolában vannak és tanulnak" - írta fotójához a Budapest School.
Minden diáknak saját mentora van, akivel háromhavonta megbeszélik, mit sikerült megvalósítani a célokból, ez alapján szervezik a következő időszak foglalkozásait. Nincsenek hagyományos értelemben vett dolgozatok, felelés és jegyek, de folyamatosan dokumentálják a gyerekek teljesítményét, készítenek prezentációkat, számot adnak a tudásukról.
A Budapest School havi tandíja átlagosan százezer forint, de vannak „mecénások”, akik magasabb szülői hozzájárulást tudnak fizetni, így más gyerekek olcsóbban, sőt akár ingyen is tanulhatnak.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
