Szerdán tartja az Oktatási Hivatal (OH) a 6., a 8. és a 10. évfolyamos diákok szövegértési képességét és matematikai eszköztudását vizsgáló országos kompetenciamérést.
A hivatal közleményében azt írta, a mérés - a sajátos nevelési igényű tanulók egy szűk csoportját kivéve - minden 6., 8. és 10. évfolyamos tanulónak kötelező. Az idén 2666 iskola 3555 telephelyén több mint 274 ezer diák vesz benne részt: a 6. évfolyamból 99 806-an, a 8. évfolyamból 88 737-en, a 10. évfolyamból pedig 85 667-en.
Az országos kompetenciamérés a tanulók szövegértési képességét és matematikai eszköztudását térképezi fel, ezért a feladatsorok a vizsgált területeket részletesen lefedő, különböző nehézségű kérdésekből állnak. A mérés fontos célja az intézmények teljesítményének nyomon követése - írták.
Az eredmények összevetése arra ösztönözheti az iskolákat, hogy munkájukat megújítsák, a hozzáadott pedagógiai értéket bemutató adatok segítségével pedig megtalálhatják azokat az intézményeket, amelyektől fejlődésükhöz jó gyakorlatokat és támogatást kaphatnak - közölte a hivatal.
Általános iskolai rangsor, egészen másképp: hol fejlesztik a leghatékonyabban a diákok képességeit?
Évek óta közzéteszi az Oktatási Hivatal azoknak az iskoláknak a listáját, ahol a kompetenciamérés eredményei alapján kiemelkedő a pedagógiai munka fejlesztő hatása. Néhány napja nyilvánosságra hozták a legfrissebb, a 2018-as felmérés alapján összeállított listát, amelyből kiderül: budapesti és kistelepülési általános iskolák is szerepelnek a kiemelkedő teljesítményű intézmények között.
Annak érdekében, hogy az azonos vagy hasonló körülmények között élő diákokat oktató iskolák pedagógiai teljesítménye összehasonlíthatóvá váljon, az országos kompetenciamérést a tanulók családi hátterének vizsgálata egészíti ki. Az OH a diákok közvetítésével kérdőívet juttat el a szülőkhöz, amelynek kitöltése önkéntes és név nélküli - olvasható a közleményben.
"A kérdőívek adataiból képzett, a tanulók szociokulturális hátterét megjelenítő családiháttér-index segítségével jobban megmutatkozhat azon iskolák értékes pedagógiai munkája is, amelyek nehezebb körülmények között élő vagy gyengébb képességű tanulókkal foglalkoznak" - írták.
A magyar köznevelés országos mérési rendszerének kiépítése 2001-ben kezdődött, és ma a világ legkorszerűbbjei között tartják számon - közölte az OH.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
