Legkésőbb ma minden általános iskolás megtudja, melyik középfokú iskolába került be, eddig a határidőig értesítik ugyanis a tanulókat a felvételről vagy az elutasításról az intézmények. De mi történik, ha nem sikerült a felvételi? Minden kérdésre válaszolunk.
A középfokú iskolák már megkapták az Oktatási Hivataltól az egyeztetett felvételi jegyzéket – ez alapján küldik el a jelentkezőknek/szülőknek és az általános iskoláknak a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést.
Fontos, hogy a hat vagy nyolc évfolyamos gimnáziumba jelentkezők általános iskoláját csak akkor értesítik a felvételi eredményéről, ha az adott diákot felvették a kiválasztott képzésre – ha nem került be, az általános iskola nem kap értesítést.
Mi történik, ha nem sikerült a felvételi?
Ha az általános felvételi eljárás időszakában nem nyertetek felvételt egyetlen középfokú iskolába sem, akkor kihasználhatjátok a 2019. május 6-án kezdődő rendkívüli felvételi időszakot. Fontos, hogy ilyenkor a továbbtanulás intézése már egyénileg, közvetlenül a középfokú iskolákban való jelentkezéssel, egyeztetéssel történik. A tanköteles korú tanulóknak a sikertelen felvételi eljárás ellenére is kötelező az iskolaválasztás - hívja fel a figyelmet az Oktatási Hivatal.
Tehát a rendkívüli felvételi eljárás már nem része a középfokú intézmények felvételi információs rendszerének (KIFIR), de az Oktatási Hivatal azoknak a középfokú iskoláknak az adatait, ahol a felvettek alacsony száma miatt rendkívüli felvételi eljárást kell kiírni, közzéteszi a honlapján.
Mi történik, ha a rendkívüli felvételi is sikertelen?
Amennyiben sem a rendes, sem a rendkívüli felvételin sem sikerül bekerülni egy középfokú iskolába sem, akkor tanulmányaitokat a Köznevelési Hídprogramban folytatjátok.
A Köznevelési Hídprogramban résztvevő intézményeket az állami intézményfenntartó központ jelöli ki 2019. március 28-ig. A Hídprogrammal kapcsolatos legfontosabb információkat és dokumentumokat pedig megtalálhatjátok a Klebelsberg Központ honlapján.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
