Középiskolai felvételi: mi történik, ha nem sikerült a felvételi?

Mi történik, ha a középiskolai felvételi időszakban nem sikerül egyetlen középiskolába sem bekerülni? Van lehetőség újra felvételizni? Fontos kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

Ha az általános felvételi eljárás időszakában nem nyertetek felvételt egyetlen középfokú iskolába sem, akkor kihasználhatjátok a 2019. május 6-án kezdődő rendkívüli felvételi időszakot. Fontos, hogy ilyenkor a továbbtanulás intézése már egyénileg, közvetlenül a középfokú iskolákban való jelentkezéssel, egyeztetéssel történik. A tanköteles korú tanulóknak a sikertelen felvételi eljárás ellenére is kötelező az iskolaválasztás - hívja fel a figyelmet az Oktatási Hivatal.

Tehát a rendkívüli felvételi eljárás már nem része a középfokú intézmények felvételi információs rendszerének (KIFIR), de az Oktatási Hivatal azoknak a középfokú iskoláknak az adatait, ahol a felvettek alacsony száma miatt rendkívüli felvételi eljárást kell kiírni, közzéteszi a honlapján.

Mi történik, ha a rendkívüli felvételi is sikertelen?

Amennyiben sem a rendes, sem a rendkívüli felvételin sem sikerül bekerülni egy középfokú iskolába sem, akkor tanulmányaitokat a Köznevelési Hídprogramban folytatjátok.

A Köznevelési Hídprogramban résztvevő intézményeket az állami intézményfenntartó központ jelöli ki 2019. március 28-ig. A Hídprogrammal kapcsolatos legfontosabb információkat és dokumentumokat pedig megtalálhatjátok a Klebelsberg Központ honlapján.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.