Határozatlan idejű sztrájkba kezdtek hétfőn a lengyel óvodák, valamint az általános és középiskolák dolgozói a pedagógusok fizetésének emelése érdekében - jelentette be a legnagyobb lengyel pedagógus-szakszervezet, a ZNP.
A konzervatív kormánnyal folytatott, éjszakába nyúló tárgyalások sikertelenül zárultak le, ezért a ZNP-t vezető Slawomir Broniarz a Twitteren bejelentette, hogy a közelgő általános és középiskolai záróvizsgák, illetve az érettségi ellenére megindítják a sztrájkot.
A sztrájkoló szakszervezetek, a ZNP és a Forum ZZ szerint az oktatási intézmények csaknem 80 százaléka és 500 ezer pedagógus döntött úgy, hogy csatlakozik kezdeményezésükhöz. A ZNP szerint 1993 óta nem volt példa hasonló méretű sztrájkra az oktatásban.
A megmozdulás résztvevői azt szeretnék elérni, hogy ezer zlotyval (75 ezer forinttal) megemeljék a pedagógusok fizetését, valamint biztosítsanak több karrierlehetőséget számukra, és változtassák meg a rájuk vonatkozó teljesítményértékelési kritériumokat.
A kormányhoz közeli Szolidaritás szakszervezet vasárnap este megegyezett a kabinettel, és lemondta a sztrájkot. A Szolidaritás elfogadta a varsói kormány 2019-re vonatkozó, összességében 15 százalékos béremelést kilátásba helyező ajánlatát, míg a többi szakszervezet ennek körülbelül a kétszeresével lenne csak elégedett.
A ZNP rámutatott, hogy egy tapasztalt pedagógus bruttó alapfizetése körülbelül 3500 zloty (alig több mint 262 ezer forint), ami a havi lengyel átlagfizetés mintegy 70 százaléka. Egy kezdő ezzel szemben mindössze az átlagbér felét kapja.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
