Mintegy 1,4 millióval több szót hallanak ötéves korukig azok a gyerekek, akiknek szülei naponta öt könyvet is elolvasnak nekik, mint azok, akiknek szülei soha nem olvasnak mesét - állapították meg az Ohiói Egyetem kutatói.
Ez a több mint "egymilliós szószakadék" kulcsfontosságú a gyerekek szókincsének és olvasási készségének fejlődése szempontjából. Azok a gyerekek, akiknek csak napi egyetlen könyvet olvasnak, mintegy 290 ezerrel több szót hallanak ötéves korukra, mint azok, akiknek szülei, gondozói nem olvasnak rendszeresen nekik - derült ki a Journal of Developmental and Behavioral Pediatrics című folyóirat online kiadásában közzétett tanulmányból.
"A szókincsből több szóval megismerkedő gyerekek jobban fel lesznek készülve arra, hogy ezeket a szavakat nyomtatásban lássák, amikor iskolába kerülnek. Ezeknek a gyereknek az olvasási készsége gyorsabban és könnyebben fejlődik" - magyarázta Jessica Logan adjunktus, a tanulmány vezető szerzője.
A kutatás gondolata abból a korábbi tanulmányból fakadt, amely kimutatta hogy az amerikai gyerekek egynegyedének soha nem olvastak mesét, másik egynegyedüknek nagyon ritkán, hetente egyszer, kétszer.
Kétperces műveltségi teszt: ti még emlékeztek ezekre a mesékre?
Ti is sokszor kezdtétek mesékkel a szombatot? Akkor ezekre a klasszikus magyar rajzfilmekre biztosan emlékeztek. Lássuk, milyen a memóriátok. Teszteljétek magatokat ezzel a kvízzel.
A kutatók együttműködtek a columbusi városi könyvtárral, amelynek munkatársai azonosították a 100 legkedveltebb gyermekkönyvet kicsinyek és iskolás kor előttiek körében. A kutatók a két korcsoportból kiválasztottak 30-30 könyvet és egyszerűen megszámolták, hány szó van bennük. A leporellók átlagosan 140 szót tartalmaztak, a gyerek képeskönyvek 228-at.
Ebből számolták ki, hogy mekkora szókinccsel ismerkedhetnek meg a gyerekek születésüktől ötéves korukig feltételezve, hogy hároméves korig leporellókat olvasnak nekik, utána képeskönyveket, és minden meséléskor egy könyvet olvasnak el nekik szüleik.
Számításaik szerint azok a gyerekek, akiknek nem olvasnak szüleik, 4662 szót ismernek meg, a heti egy-két alkalommal mesét hallgatók 63 570-et, a heti 3-5 alkalommal mesét hallgatók 169 520, a naponta olvasásban részesülők 296 660-at és 1 483 300 szót azok, akiknek naponta ötször olvasnak.
"Ez nem a mindennapos kommunikációról szól. Azok a szavak, amelyeket a könyvekből ismernek meg, jóval összetettebb, bonyolult szavak, mint azok, amelyeket a szülőkkel beszélgetve megismernek" - magyarázta a kutató.
Egy gyermekkönyv szólhat az antarktiszi pingvinekről, olyan szavakat és fogalmakat ismertet meg nekik, amelyek nem jönnek elő a mindennapos beszélgetésben. És ezek a szavak különösen fontosak lehetnek az olvasás megtanulásában" - idézte Logant a Science Daily tudományos honlap.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
