Újabb változás a szakképzésben: jönnek az ágazati készségtanácsok

Megalakultak az ágazati készségtanácsok, a tizennyolc készségtanács elnökei Palkovics László innovációs és technológiai minisztertől vették át megbízóleveleiket kedden Budapesten - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

  • MTI

Kiemelték, az ágazati készségtanácsok a szakképzés teljes megújításának részeként kezdik meg működésüket, legfőbb feladatuk a következő 3-5 évben szükséges munkakörök szakképzési elvárásainak meghatározása, és ezek alapján javaslattétel az új tartalmak tananyagokba emelésére.

A közlemény szerint a gazdasági növekedés és a gyors technológiai változások indokolják, hogy a gazdasági szereplők könnyebben kapcsolódhassanak be a szakképzés szabályozási rendszerébe, és több lehetőséget kapjanak a szakképzés és felnőttképzés szakmai tartalmainak kialakítására, módosítására.

A miniszter a megbízólevelek átadásakor hangsúlyozta, hogy a jövő szakképzésének a gazdaság igényei alapján kell működnie: a kínálatvezérelt képzési gyakorlatot fel kell váltania a keresletvezérelt szakképzési és felnőttképzési rendszernek - közölte a tárca.

Az ágazati készségtanácsok tagjait és elnökét első alkalommal a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatára a területért felelős miniszter jelölte ki két évre. A tagok az egyes ágazatok meghatározó vállalkozásainak képviselői, egy tagot pedig a munkavállalói érdekképviseletek delegálnak. A tanács létszáma az ágazat jellegétől függően legalább hét, legfeljebb tizenkilenc fő - ismerteti az ITM.

Tényleg jönnek a technikumok, újra átalakítják a szakgimnáziumi képzést

Tényleg jöhetnek a technikumok: a régi-új iskolatípusról Orbán Viktor is beszélt a XII. Szakma Sztár Fesztivál megnyitóján.

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.