Terápiás kutya segíti a diákokat egy kiskunhalasi iskolában

Négyéves terápiás kutyájával, Macival segíti a harmadikos diákokat a tanulásban Horváth Eszter, a Kiskunhalasi Felsővárosi Általános Iskola pedagógusa.

  • Eduline

Az állatasszisztált oktatás célja az élményszerzés mellett a diákok fizikai, érzelmi, szociális és kognitív fejlesztése. A segítő kutya motiváló társként van jelen az órákon – írja a baon.hu.

Ahhoz, hogy egy kutya terápiás kutyává váljon, két vizsgát kell teljesítenie a gazdájával együtt, emellett egy egészségügyi vizsgálaton kell átesniük. A lap hozzáteszi: az állatasszisztált oktatás csapatmunka, ahol a kutya, annak felvezetője és a pedagógus együtt dolgozik.

A kutyás órákon a tanulók a helyes válaszért cserébe maguk utasíthatják a négylábút valamilyen trükk vagy ügyességi feladat elvégzésére. Horváth Eszter úgy látja, a kutya jelenléte fejleszti a sajátos nevelési igényű gyerekek beilleszkedését és feladatvégzését, a legszorongóbb gyerek is jelentkezik, részt vesz a feladatok megoldásában, de az állatoknak óriási szerepük van a közösségfejlesztésben is.

Hozzátette: mióta Maci bejár a tanórákra, a gyerekek sokkal figyelmesebbek, toleránsabbak egymással. Emellett pedig a diákok megismerkednek a felelős állattartással és elsajátítják az állatokkal való megfelelő bánásmódot – hangsúlyozta az osztályfőnök.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.