Nem találták bűnösnek a nyíregyházi középiskolai matektanárt, aki nyakleveseket és kokikat osztogatott az órán. Szeptembertől újra az iskolában tanít.
Bár a vádirat szerint az óráin kokikat, nyakleveseket osztogató pedagógus magatartásával a gyermekek erkölcsi fejlődését súlyosan veszélyeztette, illetve visszaélt hatalmi helyzetével, a testi fenyítés mértéke még elfogadható volt. A diákok egyébként nem tettek panaszt, sőt, komoly fájdalomról sem számoltak be a bíróságon, mi több, kiálltak a férfiért - írja a hvg.hu a Blikk információira hivatkozva.
„A vádlott magatartásából megállapítható, hogy a kisebb ütögetésekkel célja a rosszul tanuló, rendetlenkedő, tiszteletlenül viselkedő fiúk rendreutasítása, tanulásra késztetése volt, nem pedig fájdalom okozása” – közölte írásban a Nyíregyházi Törvényszék szóvivője, aki azt is elárulta, hogy a 16-17 éves kamasz fiúk szégyellték magukat, megalázónak érezték a helyzetet.
A pedagógus ugyanakkor azt állítja, megalázásról szó sem volt. Mint mondta, a diákjaival nagyon jó, mondhatni baráti viszonyt alakított ki, éppen ezért ők is többet megengedtek maguknak vele szemben és ő is velük szemben. Szerinte a „kokik” nem komoly verések, inkább viccelődések voltak.
A tanár a lapnak azt is elmondta, hogy amikor az eset nyilvánosságot kapott, a diákjai azonnal több száz aláírást gyűjtöttek a megmentésére. Szerinte egy rosszakarója jelentette fel.
Riasztó adatok az iskolai erőszakról
Az UNICEF 2018 augusztusi jelentése szerint a magyar gyerekek 51 százaléka élt már át iskolai erőszakot: bántalmazták vagy verekedett.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
