Sok pénzt veszítettek a pedagógusok a bértábla négy évvel ezelőtti átszabásával: itt vannak a számok

„Bérnyomásmérőt” készített a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezzel hívják fel a figyelmet arra, mennyit veszítettek a tanárok, tanítók, óvodapedagógusok azzal, hogy 2015 januárja óta nem az évről évre emelkedő minimálbér alapján kapják a bérüket.

  • Eduline

„A táblázattal szembesíteni szeretnénk a pedagógusokat: 2015. január 1-től 2019. január 1-ig mekkora bruttó jövedelemtől estek el annak ellenére, hogy a kormány politikusai folyamatosan arról beszéltek, mekkora béremelést kaptak a pedagógusok” – írják közleményükben.

A Pedagógusok Szakszervezetének oldalán közzétett táblázatban mindenki kiválaszthatja a besorolási szintet és a fokozatot, a legmagasabb iskolai végzettségét, így nézheti meg, mekkora lenne a fizetése, ha még mindig a minimálbér lenne a pedagógusok bértáblájának alapja.

„Az adatok sokkoló hatásúak lesznek, ezért azt reméljük: a pedagógusok ráébrednek arra, hogy összefogással, a szakszervezet taglétszámának növelésével a bérharc is eredményesebb lehet” – írja a szakszervezet.

Béremelés szeptemberben, az óraszámok csökkentése: itt vannak a szakszervezet követelései

Minimálbérhez kötött vetítési alap, az óraszámok csökkentését, 2019. szeptemberi béremelést követel a Pedagógusok Szakszervezete a kormánnyal folytatott tárgyalásokon.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.