Több középiskolába is jelentkezhetnek a továbbtanulás előtt álló általános iskolások – hívta fel a figyelmet az Oktatási Hivatal Köznevelési Programok Főosztályának vezetője.
Pongrácz László az Inforádiónak azt mondta, érdemes a központi felvételi eredményét figyelembe véve, az esélyeket reálisan szemlélve beadni a jelentkezést „olyan iskolákba, ahova esélyük van felvételt nyerni”. Több középiskolát és tanulmányi területet is meg lehet jelölni.
Az utóbbi évek tapasztalatai szerint a diákok jól választanak, 77 százalékuk az első helyen megjelölt középiskolai intézménybe, 94 százalékuk pedig az első három valamelyikébe jutott be.
Február 18-a után kezdődik az oktatási intézmények saját felvételi eljárása, melyben összevetik a hozzájuk jelentkezők eredményeit, egyes iskolákban pedig szóbeli fordulót is tartanak. Március 21-22-én ezen eredmények tudatában még lehet módosítani a jelentkezésen, az eljárás április 30-án ér véget, „ekkorra mindenki tudni fogja, hogy mely iskolába nyert felvételt”.
Megvannak a központi középiskolai felvételi eredményei: alacsonyabb az átlagpontszám a tavalyinál
Közzétette a központi középiskolai felvételi előzetes eredményeit az Oktatási Hivatal. Az adatokból kiderül: a diákoknak idén is a matematikateszt ment nehezebben, az átlagpontszám pedig mind a három évfolyamon alacsonyabb, mint a tavalyi.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
