Miről szól a félévi értesítő? Mi a célja? Mit kell vele kezdeni a gyerekeknek és a szülőknek? Fontos okmány ez, vagy nincs jelentősége? – tették fel a kérdést a Neveljünk együtt! Facebook-oldalon.
„A félévi értesítő se többről, se kevesebbről nem szól, mint arról, hogy az adott évfolyamból eltelt 5 hónap alatt meddig jutott el, hol tart a kis- vagy nagydiák. Egy kis szusszanás, egy kis vissza- és áttekintés: mi sikerült úgy, ahogy azt elképzelte, mi nem sikerült. Egy kisebb határkő, ahol megállunk és számot vetünk” – írják a Facebook-oldalon.
Kiemelik: nagyon jó, ha a család "eseménynek" tekinti a félévi értesítőt, az pedig nagyon rossz, ha nem jut eszébe a felnőtteknek, sőt még a gyerekeknek sem, hogy "ma történt valami, ma kaptam egy komolyabb értékelést az iskolai dolgaimról".
„Le kéne ülni azzal a gyerekkel/gyerekekkel, és szépen megbeszélgetni a dolgait (…) Érdemes egyszerű, könnyen végrehajtható célokat kitűzni. A közepesből ne akarjunk hip-hop kitűnőt varázsolni év végére. Nem fog sikerülni, csak a gyermek kudarcélménye növekszik. Nézzük végig - együtt a gyerekkel - miből szeretne és - saját belátása alapján - miből tudna javítani. Nem sokból és nem sokat. A siker, az eredmény ott legyen a megvalósíthatóságban” – írják, hozzátéve: fel kell tenni a kérdés, szükséges-e valamelyik tárgyból segítség? Korrepetálás? Magántanár? Nagyobb testvér? Ezen a félévi beszélgetésen ezt is érdemes megtervezni.
Felhívják a szülők figyelmét arra is: a kiabálás nem jó reakció, ha a diák sokat rontott, bajok vannak a magatartásával, szorgalmával, „egyszerűen ezt is meg lehet és meg is kell beszélni. A gyerek - meg fognak lepődni - pontosan tudni fogja, hogy mit csinált rosszul. És megint csak a segítő kezet kéretik odanyújtani”. A teljes bejegyzést a Neveljünk együtt Facebook-oldalon olvashatjátok el.
Félévkor nem lehet megbukni, nem bizonyítványt, csak értesítőt kapnak a diákok
A félévi valójában nem bizonyítvány, csupán értesítő - oszlatta el a tévhiteket Jocó bácsi, vagyis Balatoni József történelemtanár.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
