Több középiskola már közzétette az idei írásbeli felvételi eredményeit – írja a Délmagyar.
A lapnak nyilatkozó szakemberek szerint felvételi vizsgára már nem elég az iskolában elsajátított ismeretekkel beülni: aki nem készül rá külön, szinte biztos, hogy rosszul teljesít, hiszen a vizsga nem tananyagot kér számon. Jól mutatják ezt az eredmények is: a tesztek összesített országos átlaga évek óta 50–70 százalék között mozog, ami azt jelenti, hogy a feladatsorok nehézsége jócskán a gyerekek tudásszintje fölé van beállítva.
Néhány szegedi középiskola már közzétette az eredményeket, amelyeket böngészve látszik, idén is kevés az igazán jó dolgozat. A Radnóti Miklós Kísérleti Gimnáziumban például 122-en írtak hatosztályos felvételit. Ők feltételezhetően a matematikaosztályba akarnak bekerülni, mégis csupán 36-an teljesítettek legalább 40 pontra. Magyarból ez csak 18 gyereknek sikerült, és 46 pontnál senki nem ért el többet.
A négyosztályos felvételizők között a Radnótiban matematikából rosszabbul, magyarból jobban teljesítettek a diákok, mint a hatosztályos felvételizők. A Deák Ferenc Gimnáziumban 276-ból 37-en írtak magyarból 40 pont feletti dolgozatot, matematikából pedig csak 14-en.
"A stressz gátolja a logikus gondolkodást, ez egy ördögi kör" - ilyen volt a középiskolai felvételi
Ez „egy gyorsasági verseny", a hatodikosok idei feladatsorát például még egy igen jó képességű diák sem tudta megoldani negyvenöt perc alatt - mondja a szombati középiskolai felvételiről a Magyartanárok Egyesületének elnöke. Feszített tempóban kellett dolgozniuk azoknak az általános iskolásoknak is, akik matematikából szerettek volna jó eredményt elérni, a nyolcadikosoknak majdnem negyven kérdésre kellett válaszolniuk, ráadásul három - több időt igénylő - szöveges feladatot is kaptak.
Megvannak az első eredmények a középiskolai felvételiről: kiegyensúlyozottabb volt a feladatsor
Az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban (AKG) már kijavították a szombati középiskolai felvételi tesztjeit, megvannak az átlageredmények. A hatodikosok és a nyolcadikosok feladatsora is kiegyensúlyozottabb volt, mint tavaly, mindkét tantárgyból - írják.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
