Az első eredmények a középiskolai felvételiről: kevesen szereztek igazán magas pontszámot

Több középiskola már közzétette az idei írásbeli felvételi eredményeit – írja a Délmagyar.

  • Eduline

A lapnak nyilatkozó szakemberek szerint felvételi vizsgára már nem elég az iskolában elsajátított ismeretekkel beülni: aki nem készül rá külön, szinte biztos, hogy rosszul teljesít, hiszen a vizsga nem tananyagot kér számon. Jól mutatják ezt az eredmények is: a tesztek összesített országos átlaga évek óta 50–70 százalék között mozog, ami azt jelenti, hogy a feladatsorok nehézsége jócskán a gyerekek tudásszintje fölé van beállítva.

Néhány szegedi középiskola már közzétette az eredményeket, amelyeket böngészve látszik, idén is kevés az igazán jó dolgozat. A Radnóti Miklós Kísérleti Gimnáziumban például 122-en írtak hatosztályos felvételit. Ők feltételezhetően a matematikaosztályba akarnak bekerülni, mégis csupán 36-an teljesítettek legalább 40 pontra. Magyarból ez csak 18 gyereknek sikerült, és 46 pontnál senki nem ért el többet.

A négyosztályos felvételizők között a Radnótiban matematikából rosszabbul, magyarból jobban teljesítettek a diákok, mint a hatosztályos felvételizők. A Deák Ferenc Gimnáziumban 276-ból 37-en írtak magyarból 40 pont feletti dolgozatot, matematikából pedig csak 14-en.

"A stressz gátolja a logikus gondolkodást, ez egy ördögi kör" - ilyen volt a középiskolai felvételi

Ez „egy gyorsasági verseny", a hatodikosok idei feladatsorát például még egy igen jó képességű diák sem tudta megoldani negyvenöt perc alatt - mondja a szombati középiskolai felvételiről a Magyartanárok Egyesületének elnöke. Feszített tempóban kellett dolgozniuk azoknak az általános iskolásoknak is, akik matematikából szerettek volna jó eredményt elérni, a nyolcadikosoknak majdnem negyven kérdésre kellett válaszolniuk, ráadásul három - több időt igénylő - szöveges feladatot is kaptak.

Megvannak az első eredmények a középiskolai felvételiről: kiegyensúlyozottabb volt a feladatsor

Az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban (AKG) már kijavították a szombati középiskolai felvételi tesztjeit, megvannak az átlageredmények. A hatodikosok és a nyolcadikosok feladatsora is kiegyensúlyozottabb volt, mint tavaly, mindkét tantárgyból - írják.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.