Több tízezer diák írta meg tegnap a központi középiskolai felvételit, nemsokára pedig az eredményt is megtudhatják. De mi jön ezután? Kik írhatnak pótló vizsgát, mikor lesz nyilvános az ideiglenes felvételi rangsor?
Kik írhatnak pótló vizsgát?
Pótló írásbeli vizsgát azok a diákok írhatnak, akik az előző írásbelin alapos ok miatt nem tudtak részt venni. Vizsgaismétlésre nincs mód, minden tanuló csak egyszer tehet azonos típusú központi írásbeli vizsgát. A pótló írásbeli vizsgát 2019. január 24-én 14 órától tartják.
A nyolcadikosok felvételi feladatsorát és megoldásait itt találjátok, a hatosztályos gimnáziumok felvételi megoldásait itt, a nyolcosztályos gimnáziumokét pedig itt találjátok.
Mikor lesznek a szóbelik?
A szóbeli vizsgákat 2019. február 21. és március 14. között tartják - írja az Oktatási Hivatal.
Mikor lehet megnézni a kijavított felvételit?
A megtekintéshez – az adott írásbeli vizsgát követő nyolc napon belül – egy munkanapot kell biztosítani.
Mikor teszik közzé a hivatalos eredményeket?
A középiskolák értékelő lapon is feltüntetik az eredményeket, amelyekről közvetlenül tájékoztatja a vizsgázókat 2019. február 7-ig.
Meddig kell középiskolába jelentkezni?
A legtöbb diák felvételi ügyeit az általános iskola intézi, így őket mindenről tájékoztatják az intézmények. Fontos, hogy a felvételin annyi jelentkezési lapot kell kitölteni, ahány középfokú iskolába be szeretnék nyújtani a jelentkezést. A jelentkezési lapo(ka)t (célszerűen könyvelt postai küldeményként) a középfokú iskolába kell megküldeni 2019. február 18-ig" - olvasható az Oktatási Hivatal tájékoztatójában.
Mikortól lesz nyilvános az ideiglenes rangsor?
A Hivatal a beérkezett tanulói adatlapok alapján készíti el iskolánként a jelentkezők listáját, amelyet a középfokú iskolák rendelkezésére bocsát 2019. március 28-áig. Ezután a középfokú iskola igazgatója a jelentkezők listájának felhasználásával tanulmányi területenként elkészíti az ideiglenes felvételi rangsort.
Mikor tudják meg a diákok, hogy kit hová vettek fel?
A felvételizőknek 2019. április 30-áig minden olyan középfokú iskola írásbeli értesítést küld, ahová jelentkezési lapot adott be.
Volt meglepő feladat a középiskolai felvételin? Írjátok meg!
Több mint 55 ezer nyolcadikos, 9600 hatodikos és 6000 negyedikes írta meg ma délelőtt a központi középiskolai felvételit. A feladatokat kétszer 45 perc alatt kellett megoldani - meséljétek el nekünk, milyennek találtátok a tesztet, voltak-e olyan feladattípusok, amilyenekre nem számítottatok.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
