Csütörtökig pályázhatnak a tanodák a költségvetésben rögzített 2,5 milliárd forintos állami támogatásra - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkársága.
A közlemény szerint a keretösszegből mintegy 200 tanoda kaphat 12-15 millió forintot. Hozzátették, június végéig minden olyan intézménynek tanodává kell minősíttetnie magát, amely tanoda jellegű szolgáltatást végez.
Fülöp Attila szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár decemberben jelentette be, hogy január 1-jétől a tanodai szolgáltatás a gyermekvédelmi törvényben rögzített gyermekjóléti alapellátások közé tartozik, működésüket pedig a kormány költségvetési forrású pályázati támogatással segíti.
A pályázaton azok a szervezetek indulhatnak, amelyek tanodai szolgáltatást nyújtottak az elmúlt egy évben és ezt szeretnék fenntartani a jövőben is - fűzte hozzá az államtitkár. Fülöp Attila szerint a tanodák azért fontosak, mert az iskolát kiegészítve segítik a tanulásban a gyerekeket, akik így nagyobb eséllyel kapnak majd munkát felnőtt korukban.
Szigorítanak: júliustól csak engedéllyel lehet tanodát működtetni
Jövő júliustól csak az lehet tanoda, amelyet hivatalosan is tanodává minősítettek - hangsúlyozta a szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár kedden az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában.
Állami apanázsra pályázhatnak a tanodák 2019-től, itt vannak a részletek
A jövő év elejétől a gyermekvédelmi törvényben rögzített szolgáltatás lesz a tanoda, ezek működését a kormány pályázati támogatással segíti - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára hétfőn a Pest megyei Zsámbékon.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
