Tizenhat év alatt 12 ezerrel csökkent a főállású pedagógusok száma a közoktatásban és a szakképzésben – a szakgimnáziumokban és a szakközépiskolákban egyre kevesebb tanár dolgozik, az általános iskolákban, az óvodákban és a gimnáziumokban megfordult a csökkenő tendencia.
Folyamatosan csökken a pedagógusok száma a szakgimnáziumokban – derül ki a 2016/2017-es tanév köznevelés-statisztikai évkönyvéből, amelyet kedden tettek közzé a kormány.hu-n. A szakgimnáziumokban – vagyis a korábbi szakközépiskolákban – tíz évvel ezelőtt még körülbelül húszezer tanár dolgozott, 2017-re számuk azonban 18 ezerre esett vissza, 2016 és 2017 között például 605-tel csökkent a számuk.
A szakközépiskolákban sem jobb a helyzet, tíz év alatt 16 százalékkal csökkent a pedagógusok száma, évente csaknem száz tanár „tűnik el” a rendszerből – az adatokat látva alighanem azóta sem változott a tendencia.
Gimnázium és általános iskola: megállt a csökkenés
Ezzel szemben az általános iskolákban tanítók száma emelkedik: a 2001/2002-es tanévben majdnem kilencvenezer pedagógus dolgozott az általános iskolákban, majd fokozatosan hetvenkétezerre csökkent a számuk. Az utóbbi években azonban javuló tendencia figyelhető meg: bár még mindig nagyon messze van a kétezres évek eleji állapot, 2016/2017-re 77 633-ra növekedett az oktatók száma.
A gimnáziumokban is hasonló a helyzet, a 2013/2014-es tanévig csökkent a tanárok száma, azóta azonban lassan, de biztosan ismét emelkedik. A 2016/2017-es tanévre ismét sikerült elérni a 2009/2010-es számot, körülbelül 18 200 főállású pedagógus tanított a gimnáziumokban.
Az óvodákban a kétezres évek elején körülbelül harminckétezer főállású pedagógus dolgozott, majd a 2008/2009-es tanévig folyamatosan csökkent a számuk. Ekkor 29 860 óvodapedagógus dolgozott az óvodákban, a 2016/2017-os tanévre majdnem elérte az óvodapedagógusok száma a kétezres évek eleji számot, harmincegyezerre nőtt a létszámuk.
Ennyit keresnek a pedagógusok 2019-től: kiszámoltuk, itt vannak az adatok
Mennyit keresnek majd a pedagógusok 2019-ben? Tényleg emelkedik a fizetésük? Sajnos csak keveseké - a pályakezdők is csak azért számolhatnak valamivel magasabb fizetéssel, mert a garantált bérminimumnál egy pedagógus sem kereshet kevesebbet.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
