Legutóbb arról tájékoztattak, hogy 1-2 százalékos a pedagógushiány – mondta a Magyar Időknek Bódis József oktatási államtitkár, aki szerint 2022 után a nyugdíjba vonulók miatt viszont fel kell készülni a jelentősebb tanárhiányra is. A tanárszakos hallgatók számával nincs baj, a problémát inkább az okozza, hogy egy részük otthagyja a pályát.
„Számos terület van a gazdaságban, ahol az 1-2 százalék elfogadhatónak számít, vagyis ez kezelhető. Azt mondjuk tehát, hogy lépéseket kell tenni a pedagóguspálya népszerűsítésére, mert 2022 után elképzelhető, hogy fel kell készülnünk a magasabb számokra is a nyugdíjba vonulások miatt” – mondta az oktatási államtitkár a lapnak.
Hozzátette: nőtt a pedagógusképzésben részt vevők száma, ez jelenleg évente több mint ötezer végzős pedagógushallgatót jelent. „A probléma inkább az, hogy egy részük elmegy a pályáról. Így a kormányzatnak nagyon sokat kell tennie azért, hogy aki pedagógusként végez, az művelje is a hivatását. Ennek nyilván sok összetevője van, de az kétségtelen, hogy az egyik a bérkérdés. Az elmúlt időszakban jelentős béremelések voltak, de az is igaz, hogy a versenyszférában is nőnek a keresetek. Vagyis mindent meg kell tennünk azért, hogy ez a tanári fizetésekben is visszatükröződjön” – magyarázta.
A Corvinus-modellről azt mondta, „egyedi, kísérleti” példa a Budapesti Corvinus Egyetem átalakítása, „de ez a modell nem alkalmazható később minden egyetemnél”.
„A fokozatváltás a felsőoktatásban című stratégia egyes képzési területeket kiemelt figyelmet igénylőnek nevesített. Ilyen például a gazdaságtudomány, az agrár-, az orvosi, a pedagógus-, a műszaki és a természettudományi képzés. Ezekre stratégiai anyagokat dolgozunk ki” – tette hozzá.
"Ez csak a jéghegy csúcsa": a PDSZ szerint sokkal nagyobb a tanárhiány, mint amit a statisztika mutat
A betöltetlen tanári álláshelyek ismertté vált száma csak a jéghegy csúcsa - így reagált a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a Szülői Hang felmérésének eredményére. A több mint ötezer szülő megkérdezésével készített kutatásból kiderül: nemcsak a kisebb településeken, a fővárosban is jelentős a tanárhiány.
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
