Legutóbb arról tájékoztattak, hogy 1-2 százalékos a pedagógushiány – mondta a Magyar Időknek Bódis József oktatási államtitkár, aki szerint 2022 után a nyugdíjba vonulók miatt viszont fel kell készülni a jelentősebb tanárhiányra is. A tanárszakos hallgatók számával nincs baj, a problémát inkább az okozza, hogy egy részük otthagyja a pályát.
„Számos terület van a gazdaságban, ahol az 1-2 százalék elfogadhatónak számít, vagyis ez kezelhető. Azt mondjuk tehát, hogy lépéseket kell tenni a pedagóguspálya népszerűsítésére, mert 2022 után elképzelhető, hogy fel kell készülnünk a magasabb számokra is a nyugdíjba vonulások miatt” – mondta az oktatási államtitkár a lapnak.
Hozzátette: nőtt a pedagógusképzésben részt vevők száma, ez jelenleg évente több mint ötezer végzős pedagógushallgatót jelent. „A probléma inkább az, hogy egy részük elmegy a pályáról. Így a kormányzatnak nagyon sokat kell tennie azért, hogy aki pedagógusként végez, az művelje is a hivatását. Ennek nyilván sok összetevője van, de az kétségtelen, hogy az egyik a bérkérdés. Az elmúlt időszakban jelentős béremelések voltak, de az is igaz, hogy a versenyszférában is nőnek a keresetek. Vagyis mindent meg kell tennünk azért, hogy ez a tanári fizetésekben is visszatükröződjön” – magyarázta.
A Corvinus-modellről azt mondta, „egyedi, kísérleti” példa a Budapesti Corvinus Egyetem átalakítása, „de ez a modell nem alkalmazható később minden egyetemnél”.
„A fokozatváltás a felsőoktatásban című stratégia egyes képzési területeket kiemelt figyelmet igénylőnek nevesített. Ilyen például a gazdaságtudomány, az agrár-, az orvosi, a pedagógus-, a műszaki és a természettudományi képzés. Ezekre stratégiai anyagokat dolgozunk ki” – tette hozzá.
"Ez csak a jéghegy csúcsa": a PDSZ szerint sokkal nagyobb a tanárhiány, mint amit a statisztika mutat
A betöltetlen tanári álláshelyek ismertté vált száma csak a jéghegy csúcsa - így reagált a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a Szülői Hang felmérésének eredményére. A több mint ötezer szülő megkérdezésével készített kutatásból kiderül: nemcsak a kisebb településeken, a fővárosban is jelentős a tanárhiány.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
