Tunézia-szerte ismét tüntetéseket tartottak a pedagógusok szerdán, magasabb bért és jobb munkakörülményeket követelve.
A harag napjaként emlegetett tüntetések azután kezdődtek, hogy a tunéziai kormány és a tanárok közti egyeztetések során nem sikerült megoldást találni a tanárok fizetéséről és jobb munkakörülményeiről szóló, régóta húzódó vitára.
A tanárok a fővárosban, Tuniszban a befolyásosnak számító szakszervezeti központ (UGTT) székházától a forgalmas Habíb Burgiba sugárútra vonultak, itt zajlottak az "arab tavaszt" elindító 2011-es megmozdulások is. A demonstrálók a pénzügyi ösztönzők emelését, illetve a korábbi nyugdíjbavonulás lehetőségét követelik.
Hasonló megmozdulások zajlottak Tunézia más részein is. A demonstrációk nagyobb nyomást helyeztek a tunéziai kormányra, amelyet gazdasági reformtörekvései miatt egyébként is bírálnak az észak-afrikai országban. Decemberben és januárban további tüntetések várhatók.
Az elmúlt hónapokban Tunézia a nemzetközi hitelezők, elsősorban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nyomása alá került, amely drasztikus intézkedéseket követel az ország gazdaságának rendbehozására. Tunézia gazdasági visszaesése a 2011-es zavargások következménye. Az akkori tüntetések megdöntötték az 1987 óta hatalmon volt államfő, Zin el-Abidin Ben Ali uralmát.
Így sztrájkolnak a fizetésemelésért a litván tanárok
Az ötödik hete fizetésemelésért sztrájkoló litván tanárok addig folytatják tiltakozásukat, amíg nem teljesítik követeléseiket - közölte hétfőn honlapján a sztrájkolók akcióit összehangoló pedagógus szakszervezet
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
