Április 30-ig jelentkezhetnek a tanárok a 2016-os minősítési eljárásra: a tanároknak portfóliót kell készíteniük és egy vizsgán is részt kell venniük. Aki megfelel, 2017. január elsejével kerülhet magasabb fizetési kategóriába. Íme, a legfontosabb tudnivalók.
Hányan vehetnek részt a 2016-os eljárásban?
2016-ban összesen 30 ezer, a köznevelésben dolgozó pedagógus, pedagógiai szakértő és pedagógiai előadó vehet részt a minősítési eljárásban. Őket - azokon kívül, akiknek kötelező a részvétel a jövő évben - az eljárásra jelentkezők közül választják ki. A gyakorlati tapasztalatok és az ombudsman észrevételei alapján módosítják a pedagógus-előmeneteli rendszerről szóló kormányrendeletet: a részleteket itt találjátok.
Kinek kötelező a részvétel?
A jövő évi eljárásra két csoportnak kötelező jelentkeznie: azoknak a Gyakornok fokozatba sorolt tanároknak, akiknek a munkaviszonya 2014. január másodika és 2015. január elseje között jött létre. Az ő esetükben a vizsgát a két év gyakornoki idő lejártának hónapjában, vagy - ha a gyakornoki idő nem a tanítási év közben jár le - a tanítási év utolsó hónapjában tartják. A Gyakornok kategóriában lévő tanárok kkor léphetnek a Pedagógus I. fokozatba, ha minden vizsgarészben legalább 60 százalékos eredményt érnek el.
Azoknak is kötelező részt vennie a 2016-os minősítési eljárásban, akik a 2014. évi rendkívüli eljárás keretében 2015. január elsejével ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba kerültek, és legfeljebb 23 év szakmai gyakorlati idővel rendelkeznek.
Milyen fokozat megszerzésére jelentkezhettek, és milyen feltételekkel?
A 2016-os eljárásban Pedagógus II., Mesterpedagógus és Kutatótanár cím elnyerésére is jelentkezhettek.
A Pedagógus II. kategóriába azok a Pedagógus I. fokozatba sorolt tanárok jelentkezhetnek, akik pedagógus szakvizsgával és legalább 8 év szakmai gyakorlattal rendelkeznek, vagy akik legalább 26 év szakmai gyakorlattal rendelkeznek, vagy akik magasabb vezetői vagy vezetői megbízással és legalább 8 év szakmai gyakorlattal rendelkeznek.
A Mesterpedagógus fokozathoz szükséges minősítési eljárásra azok jelentkezhetnek, akik jelenleg a Pedagógus I. vagy Pedagógus II. fokozatba vannak besorolva, legalább 14 év szakmai gyakorlattal, illetve vezetőpedagógus vagy mentor szakirányú szakvizsgával rendelkeznek.
A Kutatótanári címhez szükséges minősítési eljárásra Pedagógus I. vagy Pedagógus II. fokozatú, legalább 14 év szakmai gyakorlattal, illetve (pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó) tudományos fokozattal rendelkező tanárok jelentkezhetnek.
Meddig kell jelentkezni?
A 2016-os minősítési eljárásra 2015. április 30-ig jelentkezhettek - a portfóliót november 30-ig kell majd feltöltenetek az erre szolgáló elektronikus rendszerbe.
Mi az a pedagógus-portfólió?
A pedagógus-portfólió a tanár munkáját bemutató dokumentumgyűjtemény: része többek között az önéletrajz, a szakmai életút értékelése, tematikus tervek és csoportprofilok is. A Gyakornok kategóriában lévő pedagógusok portfóliójáról itt olvashattok, a többi kategóriába való bekerüléshez szükséges portfólióról pedig itt találjátok cikkünket.
Mi történik, ha most nem választanak ki titeket?
Jövőre újra jelentkezhettek. Fontos, hogy 2018. június 30-ig minden, a köznevelésben dolgozó pedagógusnak, pedagógiai szakértőnek és pedagógiai előadónak részt kell vennie az első minősítési eljárásban vagy minősítő vizsgán. Ez alól csak azok kivételek, akik 2023-ig elérik a nyugdíjkorhatárt.
Hogyan változik a fizetésetek, ha magasabb kategóriába kerültök?
A különböző kategóriákhoz, illetve a szakmában töltött évekhez tartozó bruttó béreket itt nézhetitek meg. Több ezer forintot veszítettek a pedagógusok a kormány decemberi döntése miatt: erről itt olvashattok.
Miért van szükség erre az egészre?
A pedagógus-életpályamodell miatt, amelyet 2013. szeptember elsején vezettek be: akkor minden, legalább két éves szakmai tapasztalattal rendelkező tanár a - Gyakornok után - legalacsonyabb kategóriába, a Pedagógus I.-be került. Annak, aki magasabb kategóriába szeretne kerülni, portfóliót kell készítenie és minősítési eljáráson kell részt vennie. A pedagógus-életpályamodellel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
