Hoffmann: legkésőbb novemberben parlament elé kerül a közoktatási tervezet

Néhány héten belül, de legkésőbb novemberben az országgyűlés elé kerül a köznevelési törvény javaslata - jelentette be pénteki sajtótájékoztatóján Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár, miután részt vett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének országos választmányi ülésén.

  • Eduline

Az államtitkár hozzátette: vissza kell térni a központi tartalmi szabályozáshoz, és a nagyobb állami szerepvállalástól sem lehet eltekinteni a közoktatásban. Emlékeztetett rá, hogy bár a törvénytervezetről csak most kezdődik el a hivatalos egyeztetés, az elmúlt hetekben kezdődött országjáráson "tízezerszámra" találkoznak pedagógusokkal. Hoffmann Rózsa hozzátette: tapasztalatai szerint "elképzeléseiknek igen nagy a támogatottságuk".

Az államtitkár cáfolta, hogy nincs egyeztetés a PDSZ-szel. Mint elmondta, az elmúlt egy évben hat alkalommal is találkoztak az érdekképviselet vezetőivel, és az egyeztetések eredményeként 23 helyen változtattak az eredeti köznevelési koncepció tervezetén.

Hoffmann Rózsa újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: az egységes nemzeti műveltség kardinális kérdése az oktatási irányításnak, ezért ettől nem lehet eltérni. Az államtitkár neveléspszichológiai szakkérdésnek nevezte az első évfolyamban a problémás gyermekek felzárkóztatását, amelynek szerinte most még nincsenek meg a feltételei. Cáfolta, hogy mindez szegregációt vagy hátrányos megkülönböztetési szándékot jelentene.

A PDSZ elnöke a pénteki sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az érdekképviselet és a szaktárca másként értelmezi az egyeztetés és a pedagógusok munkaterhelésének fogalmait. Mendrey László azonban reményét fejezte ki, hogy a közoktatás érdekében találnak majd közös nevezőt.  A köznevelési törvény tervezete szerda óta tekinthető meg az oktatási államtitkárság honlapján, és ott október 25-ig lehet véleményezni.

A közoktatási törvényről szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.

MTI

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.