Beperelte a Nemzeti Erőforrás Minisztériumot az a grafikus, aki a tárca megbízásából tavaly elkészítette az I. Nemzeti Tanévnyitó arculattervét. Majoros Árpád grafikáját felhasználták a 2010-es hódmezővásárhelyi eseményen, majd átdolgozva az idén újra része lett az ünnepélyes állami tanévkezdésnek. A minisztérium sem az eredeti, sem az újrahasznosított logóért nem fizet - írja az Index.
Az ünnepségre az oktatási ügyekért felelős Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) nettó 400 ezer forint értékben külön arculatot terveztetett. A munkára Majoros Árpád grafikust kérték fel, a megrendelés pedig az állami rendezvények szervezéséért felelős Hungarofest vezető munkatársától, Balatoni Mónikától érkezett.
Az elkészült grafika fel is került a Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár, Réthelyi Miklós miniszter és a házigazda, Lázár János polgármester fellépéseit és más ünnepi programokat tartalmazó szórólapra, a minisztérium azonban többszöri kérés és felszólítás ellenére sem volt hajlandó kiegyenlíteni a számlát. Majoros Árpád az Indexnek azt mondta, a tárca válaszra sem méltatta a leveleit.
Majoros azt követően fordult a hatóságokhoz, amikor saját munkáját meglátta - kicsit átbarkácsolva - a II. Nemzeti Tanévnyitó jelvényeként. A grafikus a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnügyi igazgatóságán tett feljelentést ismeretlen tettes ellen szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének alapos gyanújával. Majoros a jogsértő újrahasznosítás miatt összesen nettó 800 ezer forintot követel a minisztériumtól.
Az Index megkérdezte a NEFMI kommunikációs osztályát, a tárca miért nem egyenlítette ki egy teljes éven át az általa felkért grafikus felé a számlát, és miért használta fel újra munkáját. A cikk megjelenése után érkezett válasz szerint a tárca nem rendelt meg sem logó- sem arculattervezést az I. Nemzeti Tanévnyitóhoz Majoros Árpádtól (és mástól sem), így fizetési kötelezettsége sem keletkezett az ügyben.
eduline
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
