Nincs fűtés, rendkívüli szünetet rendelhetnek el a gacsályi iskolában

Valószínűleg rendkívüli tanítási szünetet kell majd elrendelni a gacsályi általános iskolában, mert az épületben nincs fűtés - közölte Petra András, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei község független polgármestere kedden.

  • Eduline

Az önkormányzat által fenntartott intézményben hónapokkal ezelőtt kikapcsolták a gázszolgáltatást, mivel az iskola többmilliós tartozást halmozott fel a Tigáz Zrt.-vel szemben. A számlák kiegyenlítésére nincs elég pénze a pénzügyi gondokkal küszködő helyhatóságnak, amely az iskola mellett már az óvoda gázszámláit is képtelen kifizetni.

Nagyon sok szülő jelezte, hogy nem fogja óvodába járatni a gyerekét a fűtés hiánya miatt, így valószínűleg elkerülhetetlen lesz a csaknem negyven férőhelyes intézmény ideiglenes bezárása - közölte a polgármester.

Petra András szerint ugyanez a sors várhat a község általános iskolájára is, ahol jelenleg 54 alsó tagozatos diák tanul. A tanulók egyelőre járnak iskolába, de a tartósan hideg idő beálltával szünetelhet az intézmény működése, a gyerekeknek pedig rendkívüli tanítási szünetet rendelhetnek el - fűzte hozzá.

A polgármesteri hivatalban - szintén tartozás miatt - augusztusban kapcsolta ki az áramot a szolgáltató, itt jelenleg aggregátor szolgáltatja naponta néhány órára az áramot - tájékoztatott az önkormányzati vezető. Fűtés itt sincsen, a hivatalnokok kabátban dolgoznak; a hideg miatt délután három órakor hazaengedik az önkormányzati dolgozókat.

Augusztusban tartozás miatt kapcsolták ki a gázt a gacsályi közintézményekben; korábban az idősek bentlakásos otthonában sem volt gáz, ott azonban a gondozási díjból befolyt összeg révén rendezték a tartozás egy részét.

Petra András elmondta: a szeptemberi összesítés szerint a Tigáznak és az E.ON-nak nagyjából hasonló összeggel, 2,8-2,9 millió forinttal tartozik az önkormányzat, amelynek az összes adóssága eléri a 25 millió forintot.

A 930 lelkes település évi mintegy 170 millió forintból gazdálkodik, ebből a normatív támogatás elvonása miatt mintegy 40 millió hiányzik. A település tavasszal pályázatot nyújtott be az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatokat támogató (úgynevezett önhiki-s) alaphoz, s 11,5 millió forintot kapott az első körben.

Petra András tájékoztatása szerint az idén ősszel további 27 millió forintra nyújtottak be pályázatot, ennek elbírása október végére várható. Az elnyert összegből először a iskola és az óvoda tartozásait rendezné az önkormányzat, annak érdekében, hogy a két intézmény zavartalanul működhessen - tette hozzá a polgármester.

MTI 

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.