Három éven keresztül hamisította a tanulók hiányzási adatait egy amerikai iskola igazgatója, hogy magasabb állami támogatást vehessen fel – adta hírül a Huffington Post.
A Patrick Henry Downtown Academy igazgatója, Esperansa Veal egy szúrópróbaszerű ellenőrzésen bukott le. A Missouri állambeli St. Louisban található intézmény vezetője 2007 óta hamisította a tanulók létszámadatait az iskolatitkár segítségével – írja a lap.
Az iskolában három éven keresztül trükköztek a mulasztásokkal: a távol maradó tanulók nevét sehová nem jegyezték fel, olykor pedig késésre módosították a hiányzásokat. Az iskola tanárai a felügyelőknek arról számoltak be, hogy korábban rendszeresen eltűntek az íróasztalukról a jelenléti ívek.
„Mindannyiunkat megdöbbentett az eset” – mondta Kelvin Adams, az iskola felügyelője, hozzátéve, hogy a vizsgálat előtt semmi jele nem volt annak, hogy az iskolaigazgató trükközne a hiányzásokkal.
Ami a diákok iskolai jelenlétét illeti, a 270 fős intézmény hamar az élre tört. 2010-ben már ebből az iskolából hiányzott a legkevesebb diák St. Louisban: a három év alatt, ameddig Veal volt az iskolaigazgató,12 százalékkal csökkent a hiányzások száma.
Az iskolaigazgató valószínűleg egy állami oktatási program miatt csalt: azok az intézmények ugyanis, ahol kevés volt az iskolakerülő diák, kiemelt támogatást kaptak.
eduline
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
