Főzőversenyre várják olyan 10 és 15 év közötti kiskukták jelentkezését, akik szeretnék Magyarország legjobb séfjeinek is megmutatni főzőtudományukat. A tíz legügyesebb apró séf Az Év Étterme gála keretében főzhet a legnagyobbakkal.
Kamerával vagy akár telefonnal készített, öt percnél nem hosszabb bemutatkozó videóval és kitöltött regisztrációs lappal lehet nevezni október 19-ig a Dining Guide és a KukTanoda által meghirdetett versenyre.
A YouTube videomegosztó portálra kell feltölteni a kisfilmeket, így kerülhetnek a nevezők a legjobb 60 közé. Növelhetik esélyüket azok, akik videójukat a Facebookon a Dining Guide Kiskukta aloldalára is feltöltik, és ott gyűjtik a szavazatokat. Az internetes közönség 20 versenyzőt juttathat a selejtezőbe. Az amatőr felvételeken a rövid bemutatkozás mellett arra is kíváncsiak a szervezők, hogy ki, miért és mit szeret főzni. Az elbírálás szempontjai illeszkedek a korosztály képességeihez. Értékelik az ételkompozíció egységességét, eredetiségét, ötletességét, a hozzávalók harmóniáját, és az étel vizuális megjelenését is. Számít a fotó vagy videó esztétikai minősége, az elkészítés technológiájának szabatos, követhető és reprodukálható leírása. A jelentkezők közül a szervezők választanak ki 40 továbbjutót, az összesen 60 versenyző az elődöntő keretében próbafőzésen vesz részt. A végső összecsapást december 10-én tartják a döntőbe jutott tíz versenyzővel, az eseményen a három tagú zsűri egy mesterszakáccsal egészül ki. Az első három helyezett részt vesz Az Év Étterme gálán, ahol a győztesek a legjobb magyar séfekkel főzhetnek együtt, a nyertes pedig egy Magyarország legjobb éttermeinek egyikébe szóló háromfős vacsorát kap.MTI
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
