Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Mint honlapjukon kifejtették: az általuk javasolt új iskolatípusban valamennyi államilag elismert szakképesítés tanulható lenne a nyolcadik évfolyam befejezése után.
A szakképző középiskolát arra az esetre tartanák jó megoldásnak, ha a tanulót nem vették fel valamelyik "elitképző" gimnáziumba vagy gyengébb tanulmányi eredménye miatt kitették onnan. A diákok ilyen helyzetben az új típusú szakképző középiskolában szakképesítést és középiskolai szakmai végzettséget szerezhetnének, ez azonban nem jelentene érettségit.
Keszei Sándor, a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének elnöke elmondta, hogy az új, alapvetően hároméves intézménytípust a szakiskolák helyett képzelik el.
MTI
Véleményük szerint ezek ugyanis ma nem adnak megfelelő iskolai végzettséget, és tudást a gyerekeknek. Mint mondta: megreformálnák az OKJ-rendszerét is, hogy ne legyen érettségihez kötve az egyes szakképesítések megszerzése.
Állásfoglalásukból kiderül: a szülők az állami fenntartású iskolától a jövőben elvárják, hogy megszűnjenek az indokolatlan iskolai pénzkövetelések, az alapítványi befizetések, az osztálypénz intézménye, csökkenjen a "lyukasórák" száma, valamint az osztályzás és a buktatás ne legyen fegyelmező eszköz.
Elvárásaik között említik még, hogy szűnjön meg az "árnyékoktatás", vagyis ne kelljen különórára, előkészítőkre járatni a tanulókat, legyen hatékony a nyelvoktatás, a nyelvi érettségi pedig legyen egyenértékű a nyelvvizsgával.
"Azt várjuk, hogy elkészül a pedagógus-életpályamodell, és jól képzett, jól fizetett, magas hivatástudattal rendelkező pedagógusok tanítják a gyermekeinket, akiket partnereknek tekinthetnek a gyermekeik neveléséért, oktatásért elsősorban felelős szülők" - olvasható a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének állásfoglalásában.
MTI
