A szülők fele visszahozná a nádpálcát az iskolákba

A brit szülők fele helyesli a testi fenyítést és újra bevezetné a nádpálcát az iskolákban, sok diák a Csillagok háborújának Yoda mesterét szeretné tanárjának - derítette ki egy szigetországi felmérés.

  • Eduline

A felmérésben kétezer olyan szülőt kérdeztek meg, akinek középiskolás gyereke van. 49 százalékuk támogatja a verést és a nádpálca "reneszánszát", míg 45 százalékuk ellenzi, azaz élésen megoszlanak a vélemények, csupán 6 százalékuk közömbös vagy tanácstalan. Ugyanakkor 91 százalékuk szerint a tanároknak lehetőséget kellene kapniuk a szigorúbb fellépésre diákjaikkal szemben.

Egy pedagógus-szakszervezet viszont azt hangoztatja, hogy javult az iskolai fegyelem, amióta - fél évszázada - a testi fenyítést betiltották a szigetországban.

Ami a büntetési módokat illeti, a "legnépszerűbb" - szülői körben - a "kiküldetés", mármint a gyerek kiparancsolása az osztályteremből. Ezt a szülők 89 százaléka helyesli. A bezárás - a tanítási utáni "marasztalás" - 88 százalékos támogatottságú. A kiabálás a gyerekkel viszont csak 55 százalékos.

A szülők 91 százaléka szerint a tanárok egyre jobban félnek a diákoktól, 86 százalék szerint a diákok szüleitől, továbbá -  90 százalék szerint pedig attól, hogy jogi eljárás indul ellenük diákok fegyelmezéséért.

Diákokat is megkérdeztek a felmérők a verésről. A közvetlenül "érintettek" 19 százaléka helyeselné a testi fenyítés visszatérését, 71 százalék ellenzi.

A diákok Dumbledore-t akarják

A felmérés felvetette azt a kérdést is, hogy kit tartanának tökéletes tanárnak, illetve tanárnőnek. A diákok Albus Dumbledore-t (a Harry Potter filmekből) emelték az első helyre 36 százalékos szavazati aránnyal, a második Jamie Oliver "tévészakács" lett 26 százalékkal holtversenyben a jedilovag-oktató Yoda mesterrel a Csillagok háborújából. Tökéletes tanárnőnek a legtöbben (40%) Harry Potter "szülőjét", JK Rowling írót tartanák, de Kate Middletonnak, "alias" Katalin hercegnőnek is sokan örülnének, ő a negyedik lett 21 százalékkal - adta hírül a BBC brit sajtóorgánum.

MTI

 

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.