Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Az eredeti változathoz képest módosulhat a pedagógus-életpályamodell bevezetésének ütemezése: a modell a gazdasági fejlődéstől függően indulna el 2013 szeptemberétől. Az MTI információi szerint vasárnapi ülésén tárgyalhat ismét a kormány az új köznevelési törvény koncepciójáról.
A közoktatási törvény koncepciója MTI birtokába került anyagának címlapján az szerepel, hogy " a kormány 2011. augusztus 31-én jóváhagyta", de a távirati iroda úgy tudja, hogy a kormányfő az oktatási államtitkártól kért még bizonyos, kisebb változtatásokat. Ezek átvezetését tekintik át várhatóan vasárnap.
Az új változat némileg rövidebb - 108 oldal helyett 82 oldal -, ebben új feltételként szerepel a pedagógus-életpályamodell elindításához Magyarország gazdasági fejlődése. Az anyag így azt rögzíti, hogy "a modell - Magyarország gazdasági fejlődésétől függően - 2013. szeptember 1-jén indul, és 2018. szeptember 1-éig teljes körűen kiépül".
Minősítések, vizsgák, fizetésemelések
Az anyag tartalmazza, hogy a pedagógus-életpálya kétéves gyakornoki időszakból és három - kivételes esetben négy - további szakaszból áll: pedagógus I., pedagógus II., pedagógus III. (mesterpedagógusi) és kutató tanár fokozatból.

Pedagógus I. fokozatba az léphet, aki megfelelt a gyakornokság lezárását jelentő "minősítő vizsgán", míg a pedagógus II. fokozathoz minősítés szükséges. A pedagógus III. (mesterpedagógusi) fokozat elérésének feltétele a pedagógus-szakvizsga megszerzése, 14 éves pedagógus-munkakörben - vagy bizonyos a jogszabály által ezzel egyenértékűnek tekintett munkakörben - szerzett szakmai gyakorlat, valamint a második minősítés megszerzése, míg kutató tanár az lehet, aki tudományos fokozattal, legalább 14 éves pedagógiai gyakorlattal rendelkezik, publikál, vagy tanterv- illetve tankönyvfejlesztő munkában vesz részt, és megszerezte a második minősítést.
Az első vizsga ingyenes, a többiért fizetni kell
A minősítő eljárás életpályaszakaszonként első alkalommal a pedagógus számára ingyenes, a további minősítések költségeit maga a pedagógus fizeti. A különböző fokozatokhoz eltérő illetmények tartoznak, ugyanakkor megmarad a háromévenkénti béremelés is. Az előmeneteli rendszer bevezetésekor a pedagógusok illetménye nem lehet kevesebb, mint az azt megelőző illetménük.
A már pályán lévő pedagógusok első minősítése a 2013 szeptembere és a 2017/2018-as tanév vége között megtörténne, az ezen időszak alatt vagy később belépők minősítése folyamatos. A legalább 8 éve pályán lévők sikeres minősítésüket követően a pedagógus II. fokozatba kerülnek majd. A legalább 14 éves pedagógusi tapasztalattal, pedagógus-szakvizsgával, illetve tudományos fokozattal rendelkező pedagógusok minősítésüket követően a pedagógus III. (mesterpedagógusi), illetve a kutató tanári fokozatba kerülhetnek.

A minősítést megszerző pedagógus a következő fokozatba és a pályán töltött évek számának megfelelő kategóriába kerül. A minősítési rendszer a 2012/2013-as tanév második félévében kezdi meg - kísérleti jelleggel - a működését.
Magasabb fokozatba mindig a minősítést követő tanév január 1-jén lép a pedagógus, tehát a magasabb fokozatba való átlépés első lehetséges dátuma 2014. január 1. 2015. szeptember 1-től a bértábla fizetési tételei növekednek.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár korábban azt mondta, hogy azt javasolják: a modell 2013 szeptemberétől lépjen életbe. Az új modell magasabb fizetési kategóriát jelent majd, bevezetésével a bérek átlagosan 30-50 százalékkal nőhetnek - fogalmazott, hozzátéve: első lépésként az illetményalap az egyetemet végzett pedagógusoknál a jelenlegi minimálbér kétszáz százaléka, főiskolát végzetteknél 180 százaléka lenne. Második lépésként a pedagógus-illetményalap az egyetemet végzetteknél a jelenlegi minimálbér 250, főiskolát végzetteknél 200 százaléka lenne.
MTI
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).