2012 szeptemberétől az ország összes általános iskolájában kötelező lesz a mindennapos tornaóra - az már most biztos, hogy az alsó tagozaton heti három délelőtti és két délutáni edzést tartanak majd. Mi a helyzet külföldön?
A kanadai általános iskolákban 2005 óta minden hétköznap tartanak tornaórát, legalább húszperceset - a szakértők szerint legalább ennyi mozgás kell ahhoz, hogy a hat-tizennégy éves gyerekek egészségesen fejlődjenek, és jobban teljesítsenek más tanórákon.
Az Egyesült Államokban ehhez hasonló általános oktatási rendeletet még nem adtak ki, pedig a gyerekkori elhízás komoly gondot okoz, több civil szervezet dolgozott ki programokat annak érdekében, hogy a diákok egészségesebben táplálkozzanak, és többet mozogjanak.
Az Illinois állambeli Danville általános iskolájában ma már minden nap van testnevelés, a foglalkozásokat az osztályfőnökök tartják - ezzel az intézmény a kivételek közé tartozik, az egyesült államokbeli általános iskolák négy, míg a középiskolák mindössze két százalékában van mindennapos testnevelésóra. Sőt, az iskolák huszonkét százalékában egyáltalán nem sportolnak a tanulók.
Ausztráliában nemrég indítottak országos programot, amely hasonlít az új tanévben itthon is bevezetett programhoz: az általános iskolások minden délután három és fél hat között vehetnek részt különböző edzéseken. Japánban szintén nincs mindennapos tornaóra, bár az iskolákban arra ösztönzik a diákokat, hogy legalább egy sportágat válasszanak maguknak, így a tanulók többsége éveken keresztül tagja valamilyen sportklubnak.
| A 2012/2013-as tanévtől heti három délelőtti és két délutáni testnevelésórát tartanak majd a négy alsó osztályban, míg a felső tagozaton az első évben még csak az ötödikeseknél vezetnék be a mindennapos testnevelést. Ebben a tanévben az 1-4. évfolyamon tanulók számára - azokon a napokon, amikor délelőtti órarendjükben a testnevelésóra nem szerepel - délutánonként szervezik meg a tornaórát. A mindennapos testnevelés bevezetéséről szóló összefoglalónkat itt olvashatod el. |
eduline
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
