2012 szeptemberétől az ország összes általános iskolájában kötelező lesz a mindennapos tornaóra - az már most biztos, hogy az alsó tagozaton heti három délelőtti és két délutáni edzést tartanak majd. Mi a helyzet külföldön?
A kanadai általános iskolákban 2005 óta minden hétköznap tartanak tornaórát, legalább húszperceset - a szakértők szerint legalább ennyi mozgás kell ahhoz, hogy a hat-tizennégy éves gyerekek egészségesen fejlődjenek, és jobban teljesítsenek más tanórákon.
Az Egyesült Államokban ehhez hasonló általános oktatási rendeletet még nem adtak ki, pedig a gyerekkori elhízás komoly gondot okoz, több civil szervezet dolgozott ki programokat annak érdekében, hogy a diákok egészségesebben táplálkozzanak, és többet mozogjanak.
Az Illinois állambeli Danville általános iskolájában ma már minden nap van testnevelés, a foglalkozásokat az osztályfőnökök tartják - ezzel az intézmény a kivételek közé tartozik, az egyesült államokbeli általános iskolák négy, míg a középiskolák mindössze két százalékában van mindennapos testnevelésóra. Sőt, az iskolák huszonkét százalékában egyáltalán nem sportolnak a tanulók.
Ausztráliában nemrég indítottak országos programot, amely hasonlít az új tanévben itthon is bevezetett programhoz: az általános iskolások minden délután három és fél hat között vehetnek részt különböző edzéseken. Japánban szintén nincs mindennapos tornaóra, bár az iskolákban arra ösztönzik a diákokat, hogy legalább egy sportágat válasszanak maguknak, így a tanulók többsége éveken keresztül tagja valamilyen sportklubnak.
| A 2012/2013-as tanévtől heti három délelőtti és két délutáni testnevelésórát tartanak majd a négy alsó osztályban, míg a felső tagozaton az első évben még csak az ötödikeseknél vezetnék be a mindennapos testnevelést. Ebben a tanévben az 1-4. évfolyamon tanulók számára - azokon a napokon, amikor délelőtti órarendjükben a testnevelésóra nem szerepel - délutánonként szervezik meg a tornaórát. A mindennapos testnevelés bevezetéséről szóló összefoglalónkat itt olvashatod el. |
eduline
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
