2012 szeptemberétől az ország összes általános iskolájában kötelező lesz a mindennapos tornaóra - az már most biztos, hogy az alsó tagozaton heti három délelőtti és két délutáni edzést tartanak majd. Mi a helyzet külföldön?
A kanadai általános iskolákban 2005 óta minden hétköznap tartanak tornaórát, legalább húszperceset - a szakértők szerint legalább ennyi mozgás kell ahhoz, hogy a hat-tizennégy éves gyerekek egészségesen fejlődjenek, és jobban teljesítsenek más tanórákon.
Az Egyesült Államokban ehhez hasonló általános oktatási rendeletet még nem adtak ki, pedig a gyerekkori elhízás komoly gondot okoz, több civil szervezet dolgozott ki programokat annak érdekében, hogy a diákok egészségesebben táplálkozzanak, és többet mozogjanak.
Az Illinois állambeli Danville általános iskolájában ma már minden nap van testnevelés, a foglalkozásokat az osztályfőnökök tartják - ezzel az intézmény a kivételek közé tartozik, az egyesült államokbeli általános iskolák négy, míg a középiskolák mindössze két százalékában van mindennapos testnevelésóra. Sőt, az iskolák huszonkét százalékában egyáltalán nem sportolnak a tanulók.
Ausztráliában nemrég indítottak országos programot, amely hasonlít az új tanévben itthon is bevezetett programhoz: az általános iskolások minden délután három és fél hat között vehetnek részt különböző edzéseken. Japánban szintén nincs mindennapos tornaóra, bár az iskolákban arra ösztönzik a diákokat, hogy legalább egy sportágat válasszanak maguknak, így a tanulók többsége éveken keresztül tagja valamilyen sportklubnak.
| A 2012/2013-as tanévtől heti három délelőtti és két délutáni testnevelésórát tartanak majd a négy alsó osztályban, míg a felső tagozaton az első évben még csak az ötödikeseknél vezetnék be a mindennapos testnevelést. Ebben a tanévben az 1-4. évfolyamon tanulók számára - azokon a napokon, amikor délelőtti órarendjükben a testnevelésóra nem szerepel - délutánonként szervezik meg a tornaórát. A mindennapos testnevelés bevezetéséről szóló összefoglalónkat itt olvashatod el. |
eduline
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
