A világban mintegy 793 millió felnőtt írástudatlan, többségében fiatal lányok és nők - állapította meg bírálóan az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) kedden, két nappal az írástudatlanság elleni küzdelem (alfabetizálás) nemzetközi napja előtt.
Az UNESCO statisztikai intézetének adatai szerint a világ tizenegy országában - Benin, Burkina Faso, Csád, Etiópia, Gambia, Guinea, Haiti, Mali, Niger, Szenegál, Sierra Leone - a felnőtt lakosság több mint 50 százaléka analfabéta.
A nemzetközi szervezet szerint 67 millió iskoláskorú gyermeket nem íratnak be az általános iskola első osztályába, 72 millió serdülő nem gyakorolhatja jogát a középfokú oktatáshoz, pedig a kora szerint abban részt kellene vennie. Európa országai közül hol van a legtöbb analfabéta? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
A világnak nagyobb kötelezettséget kell vállalnia az írástudatlanság elleni küzdelemből és ehhez mobilizálni kell a meglévő forrásokat - hangoztatta Irina Bokova UNESCO-főigazgató a nemzetközi naphoz időzített közleményében.
A dokumentumban arra buzdította a világ kormányait, a nemzetközi és civil szervezeteket, valamint a magánszektort, az írástudatlanság elleni küzdelem legyen az első számú politikai céljuk, azért hogy az egyéneknek lehetőségük legyen képességeik fejlesztésére és tevékenyen részt vegyenek a tartós alapokon nyugvó, igazságosabb és békésebb társadalom megteremtésében.MTI
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
