Több mint 790 millió felnőtt sem írni, sem olvasni nem tud

A világban mintegy 793 millió felnőtt írástudatlan, többségében fiatal lányok és nők - állapította meg bírálóan az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) kedden, két nappal az írástudatlanság elleni küzdelem (alfabetizálás) nemzetközi napja előtt.

  • Eduline

Az UNESCO statisztikai intézetének adatai szerint a világ tizenegy országában - Benin, Burkina Faso, Csád, Etiópia, Gambia, Guinea, Haiti, Mali, Niger, Szenegál, Sierra Leone - a felnőtt lakosság több mint 50 százaléka analfabéta.

A nemzetközi szervezet szerint 67 millió iskoláskorú gyermeket nem íratnak be az általános iskola első osztályába, 72 millió serdülő nem gyakorolhatja jogát a középfokú oktatáshoz, pedig a kora szerint abban részt kellene vennie.

Európa országai közül hol van a legtöbb analfabéta? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

67 millió gyerek soha nem végzi el az általános iskola első osztályát

A világnak nagyobb kötelezettséget kell vállalnia az írástudatlanság elleni küzdelemből és ehhez mobilizálni kell a meglévő forrásokat - hangoztatta Irina Bokova UNESCO-főigazgató a nemzetközi naphoz időzített közleményében.

A dokumentumban arra buzdította a világ kormányait, a nemzetközi és civil szervezeteket, valamint a magánszektort, az írástudatlanság elleni küzdelem legyen az első számú politikai céljuk, azért hogy az egyéneknek lehetőségük legyen képességeik fejlesztésére és tevékenyen részt vegyenek a tartós alapokon nyugvó, igazságosabb és békésebb társadalom megteremtésében.

MTI 

 

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.