A világban mintegy 793 millió felnőtt írástudatlan, többségében fiatal lányok és nők - állapította meg bírálóan az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) kedden, két nappal az írástudatlanság elleni küzdelem (alfabetizálás) nemzetközi napja előtt.
Az UNESCO statisztikai intézetének adatai szerint a világ tizenegy országában - Benin, Burkina Faso, Csád, Etiópia, Gambia, Guinea, Haiti, Mali, Niger, Szenegál, Sierra Leone - a felnőtt lakosság több mint 50 százaléka analfabéta.
A nemzetközi szervezet szerint 67 millió iskoláskorú gyermeket nem íratnak be az általános iskola első osztályába, 72 millió serdülő nem gyakorolhatja jogát a középfokú oktatáshoz, pedig a kora szerint abban részt kellene vennie. Európa országai közül hol van a legtöbb analfabéta? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
A világnak nagyobb kötelezettséget kell vállalnia az írástudatlanság elleni küzdelemből és ehhez mobilizálni kell a meglévő forrásokat - hangoztatta Irina Bokova UNESCO-főigazgató a nemzetközi naphoz időzített közleményében.
A dokumentumban arra buzdította a világ kormányait, a nemzetközi és civil szervezeteket, valamint a magánszektort, az írástudatlanság elleni küzdelem legyen az első számú politikai céljuk, azért hogy az egyéneknek lehetőségük legyen képességeik fejlesztésére és tevékenyen részt vegyenek a tartós alapokon nyugvó, igazságosabb és békésebb társadalom megteremtésében.MTI
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
