Nem adja ki a tinédzserek dohányzási szokásait vizsgáló kutatás eredményét a skóciai Stirling egyetem az egyik vezető cigarettagyártónak. Az intézmény vezetői attól tartanak, hogy a cég hasznot húzna a tanulmányból.
A fiatalok és a dohányzás kapcsolatát már több mint egy évtizede kutatja a Stirling - arra keresik a választ, miért nyúlnak a tinédzserek a cigarettához, és mit gondolnak a dohánytermékek marketingjéről. Van olyan iskola, ahol egészen radikális módszerrel szoktatják le a diákokat a cigarettázásról. Összefoglalónkat itt olvashatod el
A Marlboro cigarettákat gyártó Philip Morris nemrég elkérte a kutatás eredményét, az egyetem azonban megtagadta a kérést, így a cég az információszabadságra hivatkozva kötelezné az intézményt az adatok közlésére – adta hírül a BBC.Rossz célra használnák az adatokat?
„Aggodalomra ad okot, hogy pont egy cigarettagyár szeretné megkapni ezeket az információkat" – mondta Gerard Hastings, az egyetem dohányzási szokásokat vizsgáló kutatóközpontjának professzora. "Ráadásul a felmérésben részt vevő fiataloknak ígéretet tettünk, hogy bizalmasan kezeljük ezeket az adatokat” - tette hozzá. A professzor szerint a további kutatásokat is veszélyeztetné, ha nyilvánosságra kerülnének az eredmények.
Az egyetem vezetői a cigarettagyártó kérését zaklatásnak értékelték, ezért válaszra sem méltatták. A skót adatvédelmi biztos emiatt elmarasztalta az egyetemet, és válaszadásra kötelezte. Az intézmény ezt a kérést azóta teljesítette, a felmérés eredményeit azonban továbbra sem hajlandó nyilvánosságra hozni.
A Philip Morris nem adja fel, tovább harcol az adatokért. „Ez egy államilag támogatott kutatás, amelyet egy közintézmény végez. Az információszabadságról szóló törvény szerint bárkinek joga van adatokat kérni egy ilyen felmérés eredményéről” – érvelt a Philip Morris szóvivője.„Amennyiben az adatvédelmi biztos azt állapítja meg, hogy az egyetem nem járt el helyesen, és nincs megfelelő mentsége, kötelezheti az intézményt az adatok kiadására” – nyilatkozta az ombudsman szóvivője.
edulineIdén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
