Nem adja ki a tinédzserek dohányzási szokásait vizsgáló kutatás eredményét a skóciai Stirling egyetem az egyik vezető cigarettagyártónak. Az intézmény vezetői attól tartanak, hogy a cég hasznot húzna a tanulmányból.
A fiatalok és a dohányzás kapcsolatát már több mint egy évtizede kutatja a Stirling - arra keresik a választ, miért nyúlnak a tinédzserek a cigarettához, és mit gondolnak a dohánytermékek marketingjéről. Van olyan iskola, ahol egészen radikális módszerrel szoktatják le a diákokat a cigarettázásról. Összefoglalónkat itt olvashatod el
A Marlboro cigarettákat gyártó Philip Morris nemrég elkérte a kutatás eredményét, az egyetem azonban megtagadta a kérést, így a cég az információszabadságra hivatkozva kötelezné az intézményt az adatok közlésére – adta hírül a BBC.Rossz célra használnák az adatokat?
„Aggodalomra ad okot, hogy pont egy cigarettagyár szeretné megkapni ezeket az információkat" – mondta Gerard Hastings, az egyetem dohányzási szokásokat vizsgáló kutatóközpontjának professzora. "Ráadásul a felmérésben részt vevő fiataloknak ígéretet tettünk, hogy bizalmasan kezeljük ezeket az adatokat” - tette hozzá. A professzor szerint a további kutatásokat is veszélyeztetné, ha nyilvánosságra kerülnének az eredmények.
Az egyetem vezetői a cigarettagyártó kérését zaklatásnak értékelték, ezért válaszra sem méltatták. A skót adatvédelmi biztos emiatt elmarasztalta az egyetemet, és válaszadásra kötelezte. Az intézmény ezt a kérést azóta teljesítette, a felmérés eredményeit azonban továbbra sem hajlandó nyilvánosságra hozni.
A Philip Morris nem adja fel, tovább harcol az adatokért. „Ez egy államilag támogatott kutatás, amelyet egy közintézmény végez. Az információszabadságról szóló törvény szerint bárkinek joga van adatokat kérni egy ilyen felmérés eredményéről” – érvelt a Philip Morris szóvivője.„Amennyiben az adatvédelmi biztos azt állapítja meg, hogy az egyetem nem járt el helyesen, és nincs megfelelő mentsége, kötelezheti az intézményt az adatok kiadására” – nyilatkozta az ombudsman szóvivője.
edulineKönnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
