Drámai mértékben megnőtt a héten Kínában a császármetszések száma, mindez azért, mert az augusztus 31. után született gyerekek évet vesztenek az iskolában.
Az ország keleti részében fekvő Csiangszu (Jiangsu) tartományban, Csencsiang (Zhenjiang) város központi kórházában például augusztus 29. és 31. között harminc császármetszést jegyeztek fel, természetes úton egy tucat baba született - idézte a helyi újság a kórház igazgatónőjét.
Santung (Shandong) tartományban - Kína északi vidékén - hasonló "tetőzés" volt megfigyelhető, augusztus 22. és 30. között 128 nő szült császármetszéssel a főváros, Csinan (Jinan) vezető kórházában - közölték a tartományi hatóságok.
A délebbi Fucsianban (Fujian) a sajtó arról tudósított, hogy Csencsu városban (Zhangzhou) ötven százalékkal emelkedett a császármetszések száma. Megnövekedtek az ilyen szülések a rendkívül sűrűn lakott Szecsuan (Sichuan), Csengtu (Chengdu) tartományi székhelyről szintén azt jelezték, hogy sokan hozták világra műtéti úton gyermeküket.
"Minden évben ugyanez van. Sok nő akar császármetszést, hogy gyerekük ne kerüljön túl későn iskolába" - magyarázta egy szakember. A kínai gyerekek területenként eltérő szabályok alapján hat- vagy hétéves korban ülhetnek be az iskolapadba. Azok viszont, akik augusztus 31. után születtek, veszítenek egy évet. Hova küldik tanulni a gyerekeket a tehetős kínai családok? Összefoglalónkat itt olvashatod el.A családok nagy hangsúlyt fektetnek a gyerekek mielőbbi beiskolázására, valamint arra, hogy már kisdiákként élen járjanak minden területen. Kínában a legmagasabb a császármetszéses szülések száma a világon, majdnem minden második "szikés" szülés Kínára jut. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a távol-keleti országon belül 15 százalékra teszi a császármetszések számát.MTIMilyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
