Szükségtelennek tartja az alapfokú oktatási intézmények és egyes szociális ellátások államosítását az MSZP.
Tállai András önkormányzati államtitkár augusztus közepén jelentette be, hogy amíg az óvodai ellátás önkormányzati feladat lesz, az alapfokú oktatást az állam fogja megszervezni és ellátni a jövőben. Hasonlóképpen a szociális ellátásban a gyermekeket érintően az állam, az idősek, elesettek ellátásával kapcsolatban pedig az önkormányzat végezné el a feladatokat.
Csabai Lászlóné, a szocialista párt elnökségi tagja szerdán sajtótájékoztatóján szükségtelennek nevezte az önkormányzati feladatok államosítását, kiemelve, hogy ez létszámleépítéshez, intézmények összevonásához és megszüntetéséhez vezet. Véleménye szerint ehelyett a finanszírozási problémákat kellene megoldani. Kitért arra is, hogy az MSZP szükségesnek tartja az önkormányzati rendszer részleges átalakítását, és például a kistérségek kialakításával kormányon is erre törekedett, az önkormányzati törvény tervezetét azonban kapkodónak és végiggondolatlannak ítélik. Példaként hozta, tisztázatlan, hogy pontosan mely közszolgáltatások finanszírozását vállalja át az állam, és az is, hogy mi lesz iparűzési adó, valamint az önkormányzati hitelek sorsa. A szocialista politikus azt is mondta: a járások kialakításával távolabb kerülnek a közszolgáltatások az emberektől. Kifejtette: egyes - így például az építésigazgatással, valamint az állami gondozott gyermekek ellátásával kapcsolatos - önkormányzati feladatok államosítását támogatni tudnák, ugyanakkor lehetetlennek ítélik, hogy három hónap alatt ezeket a változásokat a kormány megfelelően előkészítse, ezért az önkormányzati törvény hatályba lépését követően káoszra számít az MSZP. Az új önkormányzati törvény tervezete október-novemberben kerülhet az Országgyűlés elé, a jogszabály 2012. január 1-jén lépne hatályba, a feladatátalakítási, finanszírozási változások viszont valószínűleg csak 2013. január 1-jétől, a járások megjelenésével lennének hatályosak.MTI
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
